Mit tegyek ebben a helyzetben? (Kutya a családban)

Adott egy (leginkább) labrador keverék kutya, aki a férjemé. Tudni kell, hogy a férjem egész családja kutyás, ő így nőtt fel, és nagyon szereti a kutyáját. A kutya történetéhez tartoznak a körülményeink: Van egy kislányunk, akivel gyesen vagyok itthon, és szeretnénk második gyereket is. Reméltük, hogy a férjemnek lesz lehetősége előrelépni a munkahelyén, de sem ott, sem a környéken máshol nem akadt lehetőség, hogy kicsit messzebbre érjen a takarónk és lehessen még egy gyerek. Ezért a férjem kiment küldöldre átmenetileg, hogy legyen egy kis alapunk. Jó szakmája és biztos nyelvtudása van, és jól mennek a dolgok. A lényeg most jön.

Itt maradtam én, aki sosem tudtam jól bánni a kutyákkal és nem is igazán szeretem őket. Viszont ez a kutya fontos a férjemnek, aki jelenleg is értünk hajt odakint. A kutya nem hallgat rám, hiszen soha nem én gondoztam. A férjem a falkavezér, én meg csak egy "megtűrt személy", a gazda területén. Emiatt nem tudom sétáltatni, elránt a pórázzal együtt. Erős állat, én pedig kistermetű nő vagyok. Repülök mögötte, ha megindul. A lányom mindig játszhatott vele, ha a férjem jelen volt. De mivel én nem tudom fegyelmezni, nem tudom leültetni, ha már nagyon körülugrálja a kis totyogónkat, kénytelen vagyok távoltartani őket egymástól. A kutya jelenleg be van csukva a belső udvarba. Kap enni, kap vizet, de én is sajnálom, hogy így kell élnie, annak ellenére, hogy sosem lesz a szívem csücske.

Mivel a férjem családja mindig is kutyás volt, megpróbáltam onnan segítséget kérni. Nem kaptam. Azt viszont megmondták, hogy rossz ember vagyok szerintük mert "minden jó ember szereti a kutyákat" hát köszönöm szépen!