Van itt olyan aki már fogadott örökbe állatot és valamiért mégis visszavitte?

Több mint 3 hete már és kb. másfél hete megy ez a fosós "móka"amit az elején türelmesen kezeltünk de nyilván határokkal pl. az ágyba nem jöhet be azóta és felszedtük a szőnyegeket de egy pár napja komolyan szertefoszlott a türelmem amikor kinyitottam reggel a süti illatú hálószoba ajtaját és behömpölygött a tömény szarszag ami sajnos az életünk manapság...

Egyrészről: tudom, hogyan kell egy kutyát etetni, nyilván nem zsírban tocsogó ételt teszek eléjük hanem szépen szárazra letörölt egészben sült csirkemellet amit utána kis darabokra vágok nekik, és nem is hagyom előttük egész nap ill. mint említettem a kutya 2 napja nap kapott enni amire gondosan figyelek. A másik kutyának 12 év alatt még szinte soha nem volt hasmenése. Ennek se volt vészes hasmarsa másfél hétig amikor idekerült aztán egyszercsak elkezdődött az első egyedül maradás után ami után csak egyre rosszabb lett mióta ki van tiltva a hálóból a kakis feneke miatt lévén nem fürdethetem óránként. Mellesleg direkt alacsony fehérje és zsírtartalmú tápot esznek nem orijent tehát nem lehet sok semmiből direkt figyeltem erre mert nem támogatom az újabban divatos szupermagas fehérjetartalmú etetést.

A másik, hogy pontosan ezért választottunk felnőtt kutyát, akire az lett mondva hogy szobatiszta mert tudtuk, hogy gyerek és munka mellett nem fog beleférni az, hogy a szobatisztasággal szenvedjünk. Erre tessék, itt egy kutya aki a legeslegjobb indulattal sem nevezhető szobatisztának. Ráadásul a kiegyensúlyozott és nyugodt állat (aminek le lett írva) helyett egy flegma, labilis kutyát kaptunk aki másfél hete fosik mert annyira megviseli a környezetváltozás.

Nem fertőzés mert arra kapott gyógyszert, nem parvo mert nem véres, nem az étel mert ha nem eszik is fosik ráadásul alkalmanként egészen aktív pl. sétáknál olyan lelkesedéssel futkározik mintha nem lenne holnap. Röviden nem beteg a kutya maximum lelkileg.

Bevallom lehet, hogy hiba volt bevállalni ezt az állatot de már lassan én érzem magam hülyének, hogy jól át lettünk verve és én aki pontosan a körülményeihez igyekezett megfelelő kutyát találni így megjárta és miközben a komfortzónámat már régen elfelejtve határaimon kívül próbálom megoldani a helyzetet jövök ki rosszul és kapom meg, hogy nem próbálom eléggé és szarul csinálom de nem, nem fér bele nekem, hogy naponta 5-6 órát a kutya végtermékére szenteljek egy kisgyerek mellett ezért is nem kiskutyát vettünk magunkhoz.

Egyszerűen az egész életünk egy rémálom mióta velünk van, folyton veszekszünk, boldogan megyünk haza aztán már útközben görcsöl a gyomrom mit fogunk találni a házban már megint (ki nem tehetem a kertbe ilyen időben mert rövidszőrű) és amikor belépek akkor még az elképzeléseimet is túlszárnyalja a bűz és a rengeteg fospaca szerte szét. Gyerek és apa be a szobába én meg öklendezve, sírva sőt mostmár olykor két hányás között takarítom a fost miközben a kutya fetreng a kanapén és tojik rám, ha már ordítva sírok és az öklendezéstől nem bírok kiegyenesedni akkor jön a férjem és kelletlenül feltakarítja majd duzzog fél órát, hogy miért kellett ez a kutya.

Bocsánat hosszú lett de egyszerűen rengeteg bennem a feszültség már emiatt.

Egy rövidszőrű kis keverék, foxi jellegűnek mondták.

Az a baj, hogy én már magamban ezt szinte feladtam és nem hiszek benne, hogy sikerülhet mert már nem tudom elképzelni a közös jövőnket vele. Teljesen reményvesztett és tanácstalan vagyok.:((

Nos a helyzet jelenlegi állása szerint a kutya marad.

Elkezdtem megszeretni olyan szánalmasan kezdett el rám nézni. Azóta a kedvence lettem, a gyerekkel és a férjemmel továbbra sem törődik, nem megy utánuk akkor sem ha hívják de ha én bárhová megyek akkor jön ha kell ha nem. A fosás mondhatni megszűnt: az elmúlt egy hétben csak rizst eszik már ha megeszi és Bolus Adstringenst, széntablettát és probiotikumot kap mellé. Mostmár a kaki még mindig nem az igazi de már csak naponta 1 és az egészen kakiformátumú és kevésbé van döglesztő szaga habár kicsit amorf alakja van. Így, hogy a kaka helyzet elviselhető és elkezdett nyitni kicsit máshogy látom a dolgokat. Vannak vele gondok egyébként mert sétáknál acsarogni kezdett más kutyákra akik kicsit intenzívebb aurával bírnak. Lehet, hogy most hogy elkezdett egy kicsit kedvelni meg akar védeni? Na mindegy ezen dolgozunk mert elég égő de még mindig inkább ez mint a fosás. A másik kutyával a viszonya semleges, tojik rá konkrétan. Az játszana vele de ez nem akar sőt néha meg is morogja és vicsorít de szerencsére nem bántja (lekopogom) most is együtt vannak otthon.

A védőnő jön jövőhéten előtte este azért még a biztonság kedvéért anyukámnál lesz nehogy baleset történjen de nem fogom feladni ezt egyik este megígértem a kis szörnyetegnek.

Köszönöm itt mindenkinek a biztatást és a rengeteg tanácsot, el sem tudjátok képzelni mennyit segítettek nekünk, nagyon hálás vagyok. Öröm itt ilyen kedves emberekkel értekezni.

Remélem nem bánom meg később sem. Ha így folytatja a kinyílást és ilyen ütemben haladunk vele akkor kedves kis tagja lesz a családak. Remélem egyszer a fiúkat is elfogadja. :)

Igen én is erre jutottam, hogy most hogy már van egy kapcsolatunk ő osztott - szorzott és arra jutott, hogy ő a vezér és meg kell védenie a falkát úgyhogy ezen most dolgozunk. A másikkal is le kellett ezt rendezni és sikerült, most vele dolgozunk. Köszönöm a szakirodalom ajánlást utánanézek és szerintem be fogom szerezni. :)

Lelkifurdalásom lett volna szerintem főleg karácsonykor de úgy tűnik hazatalált ez a kutyus csak türelem kell hozzá. :)