Nektek hol van a kutya vendégség alatt?
Nálunk anyum soha nem engedte, hogy állat legyen a házban. Mióta külön költöztem párommal van 2 macskánk és egy kutyánk, akiket lakásban tartunk. Amikor hazalátogatok a kutyát is szoktam vinni, mert 200 km-re lakom és nem akarom hajnaltól estig bezárva hagyni a lakásban (több napra meg végképp nem), amég valaki haza nem ér. A gond az, hogy anyum nem engedi be a lakásba, mert szerinte koszos és büdös, már csak azért is, mert a vonaton volt és mert kutya. Ezért, mikor náluk vagyunk mindig a pincébe van bezárva, ami nem éppen egy tiszta hely és anyumat idegesíti, hogy folyton nyüszít és kaparja az ajtót. Én sem örülök neki, de nálunk ő családtag, bent van velünk, persze hogy fél, ha bezárják egyedül egy pincébe, ahol semmi nincs csak kazán meg fa meg szerszámok meg valami olajos rongy, amit odaraktak neki ágynak, de anyum még így is kegyesnek gondolja magát, mert náluk a kutyának a pince egy kiváltságos hely, csak ritkán mehet be, ha nagyon hideg van kint. Az udvaron nem lehet, mert anyumék kutyája agresszív vele és már akkor megbolondul az ugatásba, ha csak látja, hogy ott van. Az sem tetszik neki, hogy a kutyánk nem fogadja el náluk az ételt, mindig mondja, hogy finnyás, meg úrikutya, közbe meg csak nem fogad el ételt idegenektől (attól, mert én tudom, hogy az anyám a kutyának még idegen) és nem eszik bele más táljába, mert erre lett tanítva. (Az ő kutyájuk táljába szokta neki rakni a kaját, ami azóta nem lett elmosva, hogy elköltöztem és tiszta retek. Tudom.."a kutyának jó az..") Hiába mondom neki, hogy jól viselkedik lakásban, nálunk is ott van ezt ő is tudja, szobatiszta is akkor sem engedi be, mert kutya. (Persze, ha tesóm macskája beszalad és pár órát bent marad az nem gond.) Ha ők vannak nálunk akkor is mindig rosszallja, hogy bent van a kutya, mindig mondja, hogy zárjam ki vagy kössem ki a ház elé, amég ott vannak, mert ő a vendég és a vendégeknek a kedvére kell tenni. (Társasházban lakunk, nincs elkerített udvarunk, nem fogom kikötni.) Most, hogy közeleg a karácsony nem tudom mi legyen, mert szeretnék hazamenni több napra, de azt nem akarom, hogy a kutya napokig be legyen zárva a pincébe. (Még azt is rossz szemmel nézi, ha kiviszem elvégezni a dolgát, mert a pincébe nem baj, ha becsinál, de a kutya meg csak tartogatja meg kaparja az ajtót, mert tudja, hogy csak füvön szabad könnyíteni magán.) Amúgy nem valami kényes kutya, kb. 10 kg-s keverék ezért nem is érti, miért tartjuk ilyen nagy becsben. Minden látogatáskor koszos lesz, ezt a vonaton sem nézik jó szemmel, de megfürdetni is csak otthon tudom. Már mondtam anyumnak, hogy szívesen megmosom a kutya talpát, hogy ne legyen koszos, mint ahogy én sem cipővel megyek be a házba, mondtam, hogy természetesen bármi koszt csinál, feltakarítom és kiporszívózok utána indulás előtt, de még így sem engedi be. Szerinte már így is túlságosan hozzánk van szokva és ez nem egészséges, hogy ennyire a gazdáival akar lenni. (Otthon jól elvan, amég mi dolgozunk, utána meg nyilván foglalkozunk vele, szánunk rá időt, sétáltatjuk, de anyum szerint ez már elkényeztetés és semmi baja nem lesz, ha arra a pár napra, amég náluk vagyunk nem lát minket. Szerinte otthon is hagyhatnánk, max megkérünk valakit, hogy adjon be neki enni, nem kell tutujgatni minden nap.) Nem arról van szó, hogy nem bír ki 10 percet sem nélkülünk, de én az ő felfogását már túlzásnak érzem. Mi értelme kutyát tartani, ha napokig rá se nézek, meg luxus már egy séta is?
Ti hogy oldjátok meg?
Köszönöm a válaszokat. Anyuméknál én nem vendég vagyok, hanem "haza megyek". Meg ez amúgy is csak egy kifogás volt, hogy kitegyem a kutyát nálunk otthon is. (Nem csak akkor, amikor ő ott van.)
A szoba kennel jó ötlet, de neki magával a ténnyel van baja, hogy bent van. Akár pokrócon, akár máson. A kocsiba is úgy engedi csak be, hogy az egész hátsó ülés le van takarva valami régi rossz pokróccal, közbe meg a 100 éves pokróc koszosabb, mint a kutya. Én csak tálkát szoktam neki vinni, ilyen gumis, összecsukható lapsora. Hosszabb nyári sétákra vettem, hogy tudjon inni, de anyumékhoz is viszem. (Bár mindig átönti az ottani tálba, ha nem látom, mert "ne szórakozzak már".)
Igazából azért reméltem, hogy kivételt tesz arra a pár napra amég ott vagyunk, mert tesóm macskája bejöhet, felmehet az ágyra, kanapéra és nem cirkuszol érte, pedig múltkor még az asztalon lévő ételbe is beleevett. (Ezt még én sem nézem el az enyéimnek.) Tesóm is mondta neki, hogy de hát a macska is bejöhet, de anyum szerint az más, mert az nem lakik bent, csak néha bejön. Mamám (anya anyukája) is beengedi a macskáit és állítólag nagyapám is hatalmas állatbarát volt szóval még az sincs, hogy belenevelték. Több ismerőse is tart bent kutyát nekik mégse szól be érte, nekünk meg külön fel akarta hívni a lakás tulaját, hogy ne engedje már, hogy kutyát vigyünk oda. (Szerencsére én már korábban beszéltem vele a dologról.) Nekem meg folyton felhozza, hogy állatkínzó vagyok, meg ha tényleg szeretném nem tenném ezt vele, hogy bezárom a lakásba, stb. Ha anyum ott van, mikor pórázon van a kutya az utcán akkor is végig veszekszik, hogy fogjam rövidebbre, félnek tőle, megtámadja a kisgyereket, tegyek rá szájkosarat, mert kötelező, stb. Mikor mondtam, hogy tudja hogy kell sétálni, nem fog össze-vissza rángatni meg húzni arra meg azt mondta, hogy szerinte nem normális, hogy egy kutya nem akar rohangálni, ha kiviszik az utcára és a mi kutyánk azért nem csinálja ezt mert depressziós a bezártságtól és kövér. Más ismerősökkel nem viselkedik így. Úgy tűnik igaza van páromnak és nem az a baj, hogy kutya, hanem hogy az én kutyám.
Eddig 3x voltam otthon kutyával egy év alatt, mikor nem tudtuk megoldani máshogy szóval nem hordozgatom oda kínlódni, ebből egyszer aludtunk ott. (Sajnos, ha nem alszok ott is van, hogy negyed 9-re érek haza hajnal 6-tól ezért vittem inkább magammal. Nem volt kire rábízni.) Ritkán járok haza, ők meg még ritkábban jönnek, de akkor mindig konfliktus van ebből, hogy tegyem már ki a lakásból meg keressek neki normális gazdát. Azt hiszem elkezdek kérdezősködni, hogy ki tudná ünnepekkor elvállalni azt a pár napot, ha nincs senki akkor marad a panzió. (Hacsak nem történik anyummal valami karácsonyi csoda.)
Bocs, nem leszek igazi segitseg, de ez szemet szurt:
"vendégeknek a kedvére kell tenni" - ez a szabaly csak akkor lep eletbe, ha o a vendeg? Kettos merce van nalatok, zero kompromisszumkeszseg anyud reszerol, igy nemigen lehet megoldani semmit
Az utolsó beírásodból nekem inkább az jön le, hogy a kettőtök kapcsolatával van némi gikszer, anyád még mindig nem tekint felnőttnek és kontrollálni akar. Ehhez a kutya csak egy ürügy, ha nem lenne találna más okot.
Az biztos hogy nem zárnám a kutyámat semmilyen pincébe, akkor már inkább egy jobbféle panzió arra a pár napra. Amikor meg ő jön vendégségbe, neki kell alkalmazkodnia. Olyan van, hogy ha kisgyerekkel jönnek hozzánk, pár órára becsukom a kutyát a szobakennelbe, de egész napra vagy több napra oda se zárnám be. Akinek ez nem tetszik, vegyen ki hotelszobát.
Anyukád házában nyilván az van, amit ő akar, ha pedig ő nem látja szívesen a kutyát, akkor azzal nem tudsz mit kezdeni. Én ilyen helyzetben (szintén családtag a kutyám, nagyon szeretem) inkább itthon hagynám, egy megbízható kutyabarát ismerősre bíznám, vagy beadnám panzióba. De napokig egy pincébe zárva, ahol ráborulhat a tűzifa, megsérülhet, na azt nem.
Otthon viszont megmondanám jóanyámnak, hogy én házam, én váram, nem kell neki vendégségbe jönni, ha nem tudja elviselni a kutyámat, aki egyébként őt nem piszkálja, nem kuncsorog, nem mászik az ölébe. Ha tényleg csak az zavarja, hogy bent van, meg nem ért egyet a te kutyatartási szokásaiddal, akkor elmehet. Esetleg arra az időre egy szobakennelbe elkeríteni a kutyát, de ha huzamosabb ideig vannak is ott, ugyan úgy levinni sétálni, foglalkozni vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!