Mit gondoltok erről a kérdésről? Csak szerintem nincs semmi különös gond a kutyával?

Igen, a nevelés fontos, ezt nem is tagadom. Kutyasuli viszont szerintem nem feltétlenül kell, ha a gazdi tényleg olyan tapasztalt, ahogy mondja, ezekről a dolgokról le kéne tudnia szoktatni. Persze ha nem megy, segítség kell. Viszont szerintem megszabadulni tőle nem indokolt.

Mivel látom, hogy nem jön több válasz, leírom, hogy miért kérdeztem. Van egy örökbefogadott német juhász kutyám. Elég rossz mentális állapotban került hozzám, depressziós volt és mindenre vadászott, ami mozgott. Kutyákkal verekedett olyan szinten, hogy ha a távolban kutyaugatást hallott, képes volt elszaladni tőlem, hogy megpróbálja elverni azt, aki ugatott. Kutyasulival és sok neveléssel rengeteget javult, a mai napig erős vadászösztöne van, de tudom kontrollálni, kutyák mellett simán el lehet menni anélkül, hogy balhézna, kanokkal és kistestűekkel játszik igaz, nagytestű szukákkal a mai napig nem engedem inkább össze, mert nem mindig reagál jól. Ugyanakkor emberekkel szemben mindig közömbös volt, bármit csinálhatnak vele, gyerekek nyúzhatják, szaladgálhatnak mellette, semmi nem zavarja. Egyszer mutatott csak agressziót, amikor valaki megpróbált betörni hozzánk. Pár napja viszont én gyümölcsöt szedtem, tehát nem a kutyára figyeltem, a kutya feküdt az árnyékban, amikor egyszer csak valami visítást hallok, odanézek és látom, hogy a kutya egy nyulat ráz. Rászólok, hogy tegye le, ő azonnal elengedi, a nyúl még élt, de már alig. Hazavittem, hogy talán tudok rajta segíteni, de útközben elpuszult. Hozzáteszem, hogy más állatokkal kapcsolatban tudja, hogy attól, hogy nem nézek oda, még nem szabad levadászni, de a nyulakhoz eddig nem volt hozzászoktatva, mivel a környéken nincsenek nyulak, meg mi sem tartunk, ez az egy valószínűleg egy kidobott házi kedvenc volt. Ha hozzászoktattam volna, valószínűleg nem kapta volna el. Én semmit nem látok ebbe bele, de a férjem nagyon kiakadt, egyrészt mert szegény nyuszi, másrészt, mert 6 hónapos terhes vagyok és ha így egy pillanat alatt el tud pusztítani egy nyulat, akkor a babát is el tudná, ezért most kitalálta, hogy ha megszületik a baba, akkor a kutya csak szájkosárban jöhet be a házba, amíg a baba minimum 2 éves nem lesz! És ő elmondása szerint tudja, hogy 1:200000 az esélye, hogy megpróbálja bántani, de ő azt a kis esélyt sem akarja megadni. Én ezt erős túlzásnak tartom csak azért, mert megfogott egy nyulat, tudom, hogy a nevelés még nem ért véget, sok munka van még vele és azt is tudom, hogy babával soha nem hagyjuk egyedül a kutyát, de szajkosár a lakásba, miközben vele vagyok? Közben meg rátaláltam erre a posztra, amit linkeltem és kicsit elbizonytalanodtam, hogy én látom teljesen rosszul a dolgokat és felelőtlen szülő leszek, vagy igazam van?

Annyit javult a helyzet, hogy szerinte ha mindketten ott vagyunk, akkor nem kell szajkosár, akkor rendesen bent lehet. És ő is fenntartja, hogy ha látja, hogy nem csinál semmit, akkor valószínűleg nem fogja akarni majd szájkosárban tartani.