Miért utálják a kistestű kutyákat?

Úgy veszem le a szavaidból hogy bármit is mondana itt bármelyik kommentelő ami nem a te véleményed, azt melegebb éghajlatra küldenéd. De azért leírom a véleményem.

Senkinek nincs baja azzal hogy az ágyadban alszik, vagy az öledbe ül. Egy macska talán nem csinál ilyet? Egy nagyobb testű kutyát is simán beengedek az ágyamba, és ha elbírom még az ölemben is aludhat. Ilyet max azok az emberek mondanak akik kint tartják a kutyát, plusz mellette azt is vallják hogy egy kutyának kint a helye. Na nem valami felsőbb vezérelte indokkal, hogy pl. ott érzi jól magát, hanem mert egyszerűen nem bírnák elviselni ha mondjuk felmenne az ágyba. Ők ha szeretik is az állatot (mert nem kétlem), akkor se tartják annyira hogy bekapassák néha a házba.

De ez lehet csak ízlés kérdése is ha jobban belegondolsz. Barátnőm nagyon szerette az állatot akivel felnőtt, mai napig megsiratja ha eszébe jut. De ő is kinti kutya volt, nem járkálhatott a házban.

Hogy nekem személy szerint mi a bajom a kistestű kutyákkal...hmm.

Mondjuk a csivavával. Értem hogy te szereted ezt a fajtát, és hogy ugyanolyan állat, mint bármely másik. Én azért nem szeretem, mert egész egyszerűen sajnálom őket. Szánalmat keltenek bennem az apró testükkel. Ezek a kutyák agyon vannak tenyésztve. Ide sorolható pl. még a "mini" yorki is. Egy bulldog, mopsz már egy fokkal jobb, nekem tetszenek is. Ugyanakkor tömzsi orrú kutyát nem választanék, nagyon gyakoriak náluk a légúti problémák. A tenyésztés átka. Az emberé hogy ilyenné tette. Na és a tacskó? A töppedt lábaival? Múltkor láttam egyet az utcán. Őszintén mondom nézni nem akartam, annyira látszott rajta hogy nehézkes neki ez. Hosszú test rövid láb, a lépcsőzés kizárva, de kétlem hogy a nagy futkározás is.

Nem azt mondom hogy nem lehetnek boldog kutyák a gazdájukkal, de én egyiket se szeretném tartani. Nem akarnám nézni a számomra (!) elcsökevényesedett testüket. Mopsztól felfele mondhatom el hogy imádom őket. De tartani annyira nem akarok. Most is van egy mopszom. Egy km-t nem bír sétálni mert beteg.

Ja igen, az meg hülyeség hogy azért van kis testű kutyád mert sokat utazgatsz, akkor nem őt választottad volna. Ha sokat utazgatsz olyan kutyát vegyél aki bírja az időjárást és a strapát. ;)

Húha, téged valaki nagyon felbosszantott. :D

Nekem két kutyám van: egy kistestű szobakutya, és egy pásztorkutya. Amikor olyan gazdikkal találkozkok, akiknek szintén ilyen pásztorkutyájuk van, látom rajtuk a lesajnálást, és a megvetést, amikor a szobakutyámra néznek. Konkrétan volt olyan, hogy egy "ismerős" ment megsimogatni a nagyot, és közben ellökte a kicsit... Én már nem foglalkozom ezzel, rájöttem, hogy vannak akik csak fajtákat szeretnek, meg vannak akik tényleg szeretik a kutyákat, és tök mindegy nekik, hogy csivava, bernáthegyi, vagy pitbull. És én csak az utóbbi emberekkel foglalkozom, az előbbiekre már rá se hederítek, ők nem szeretik igazán a kutyákat.

Én se szeretem amikor beleugatnak, hogy én mit hogy csinálok a kutyámmal. Ha normális, észérvük van, hogy valamit rosszul csinálok, azt nyilván meghallgatom, sőt, meg is fogadom, ha úgy ítélem meg. De amikor elkezdenek okoskodni, hogy én miért engedem fel az ágyba az nagyon kiakaszt. Mi köze másnak az én ágyamhoz? Ki alszik benne, én vagy ő? :D Ha az ő ágyába engedném fel, akkor jogos lenne a fenakadása, de tudtommal a saját ágyamba szamarat is engedhetek, nincs senkinek beleszólása. :D

Egy szó, mint száz: enged el. Kuyások között is vannak s****fejek, SŐT...

A kiskutyák nem szimplán neveletlenek, hanem agresszívak nagyon sokszor. Persze, erről nem a kutya tehet, hanem a gazda. Mert túlféltik a kutyát. Ha a kis dögöcske folyton ölbe van kapva, hogy "úristen nagy kutya ide ne jöjjön megeszi!!!!!", az a kutya baromi gyorsan megtanulja, hogy félni kell, mert a gazdi is fél. Innentől kezdve személyiségtől kezdve két-három út van: a kutyu retteg és bepisil, ha ránéznek; gazdi öléből acsarog vadul, amúgy úgy sikít, ha ránéz egy nagykutya, mintha tépnék, avagy szimplán baromi agresszív lesz, és méretéből adódóan azonnal érzékeny részekre támad.

Nálunk pl - nagyon kevés kivétellel - az összes kis testű kutya ilyen. Erről nem a kutya tehet, hanem a gazda, de én pl. ezért nem szeretem a kis görcsöket.

(Ettől függetlenül van ismerősöm kis testű kutyával, és nagyon cukik meg minden. Ha te nem rontod el így a kutyát, mint a példámban, akkor ne zavarjon, ki mit mond. :) )

Mondjuk, hozzá kell tennem, hogy az agresszió sokszor azért alaptulajdonság, mert kisebbségi komplexusa van a nagyon pici kutyáknak. Gazdától függetlenül, és ezt nehéz kinevelni.

Az meg, hogy a kutya térd felett kezdődik, merőben más szemlélet, ne keverd a kettőt. :) Az csak szimplán azt jelzi, hogy az illető a nagytestű kutyákat szereti.

Egyébként a 30 kiló nem vízválasztó, a kis testű golden retim is van annyi, de mondjuk jahm, 45 kiló felett tényleg lovak vannak. :D Szerintem ebben nincs semmi pejoratív, attól, hogy szeretem a nagy kutyákat/kis kutyákat, még elismerem, hogy nem az az átlag. :)

Utolsó vagyok, ez kimaradt: a golden retim is ágyban alszik, és ha rá mondjuk pont nem, de egy vizslára simán adnék esőkabátot, hogy ne ázzon bőrig, mérettől függetlenül. :) A nagy lovakra (dogok és társaik) is kötelező télen a lótakaró, mert baromi rövid szőrűek. :)

Az öltöztetéssel inkább akkor van gond, ha a tizenhatodik tünci diadémot veszed meg, mert annnnnnyira cukkkeeeeer lesz tőle a kutya. Ő meg pont rühelli, mert nem tudja rendesen mozgatni a fejét.

Csak primitív ember hiszi, hogy minden kistestű kutya idegbeteg, neveletlen görcs. Olyanokat is ők mondanak, hogy a kutya térd felett kezdődik. Én kerülöm az ilyen embert, mint a pestist. Neked is ezt javaslom.

Egyébként én imádom a nagyobb és kistestű fajtákat is. Egyed alapján ítélek, nem pedig méret, fajta stb. Nekem nagytestű csak azért nem kéne ingyen sem soha, mert nem illik az életkörülményeimhez. A kicsi mobilisabb. Ez főleg repülőn hasznos. Vagy akkor, ha beteg kutyát kell cipelni lépcsőn. Nagyon nem mindegy, hogy tengerimalac méretű vagy igásló.

A kutya neveletlensége a gazát minősíti, aki pedig egy kutya testmérete miatt beszól, ugyan olyan primitív, mint aki letojta a kutya nevelését. Egyébként neveletlen kutyából rengeteg van, öt kilós és ötven kilós is.

Nekem német juhászom van, a fajtát imádók leszólítanak, hogy szép, mások (kisgyermekes anyukák pl) pedig legszívesebben leátkoznának a föld alá. Csak emberek, ennyi. Felesleges fennakadni mindenen, mert idegbeteg lesz az ember egy idő után.

Valóban hülyeség azt hinni minden kis testű kutyáról hogy eleve idegbeteg. Viszont nem szeretném annyiban hagyni ezt a kijelentést így. Mert nagyon sokszor előfordul ezekkel az ebekkel az idáig való tenyésztés miatt, hogy nem csak testileg , de idegrendszerileg is gyengének születnek. Náluk ez gyakoribb mint a nagyobb kutya fajtáknál, így terjedt el hogy minden kistestű kutya idegbeteg.

Ha nincs idegrendszeri probléma valóban sokszor a gazdin múlik hogy az a tacskó, yorki, csivava mennyire lesz erőszakos. ;)

Mert hülyék.

Mondjuk nekem kistestű kutya nem kéne,akkor inkább már legyen egy macska.