Az állatorvosom nem javasolta a kutyám ivartalanítását, mert szerinte rossz hatásai vannak. Tapasztalt valaki hátrányokat aki már ivartalaníttatta a kutyáját?

Az én palotapincsim, aki jócskán javakorabeli volt amikor találtam, gyakorlatilag úgy felhúzta magát tüzeléskor (egy tüzelést élt meg nálam) hogy szemgolyó előreesése lett, majd aznap amikor vinni akartam ivartalaníttatni - mert szó szerint aggódtam érte, hogy szívrohamot kap - szívrohamot kapott és meghalt.

Ivartalaníttasd (gázzal) mindkettőtök érdekében!

Szívesen!

Okvetlenül írd majd meg, amikor már túl lesztek rajta!

Egy biztos, hogy az ivartalanításnak mindig több haszna van mint káros hatása!

Az én kutyám nyugodtabb lett tőle, nem olyan szeleburdi és pörgős mint azelőtt. De ettől még tud játszani és bolondozni, és akar is általában, szóval nem fordult magába, vagy ilyesmi.

Lehet, hogy az életkor a titok a személyiségváltozásnál.

Az eltunyulás, a hízás talán akkor következik be, ha túl korai az ivartalanítás.

Ezt arra merem alapozni, hogy egyetlen kutyánk van, ami nagyon korán, egy éves kora előtt lett ivartalanítva, ő valóban el van hízva és eléggé lusta, tunya, de nem az ivartalanítás, hanem a kövérség miatt. Már ő is 12 éves.

Őt muszáj volt megműteni, mert egy zsákban találtuk picikeként félig agyonverve, műtétek sorozata kellett az életben tartásához, így egy füst alatt az ivartalanítása is megtörtént.

Viszont a 10 éves korában megörökölt kutyánk, aki öreges, komor kutya volt és ennyi idősen lett ivartalanítva, gyönyörű karcsú maradt és kivirult.

Jókedvű, játékos, fürge és vidám lett, ezenkívül állandóan teli szájjal nevet, csillognak a szemei, habzsolja az életet.

Én ivartalanításpárti vagyok, de ellenzem a korai, a teljes hormonális háztartás, testi fejlődés kialakulása előtti ivartalanítást.