Mitől pusztulhatott el ilyen hamar?

Hét éves tacskó keverék nőstény kutyánk pár hónapja lebénult a hátsó lábaira. Vittük orvoshoz többször is, de nem gyógyult meg, mi viszont nem akartuk elaltatni, ezért tovább próbálkoztunk vény nélkül ajánlásra kapott gyógyszerekkel. Hideg időben volt helye, hogy ne fázzon meg, fürdettük, tornáztattuk, gondoskodtunk róla, ahogy csak tudtunk. A kedvével nem volt semmi gond, evett, csináltunk neki kutyakocsit, kergette a macskákat, ugyanolyan volt, mint korábban.

Pár hete vettem észre ,hogy talán férges, de kapott féreghajtót. Egyik reggel nem volt étvágya, de nem tudtam otthon maradni vele, ezért adtam neki vizet, de nem aggódtam túlzottan, mert máskor is volt, hogy elrontotta a gyomrát, ami hányás után helyre szokott jönni. Most viszont mire hazaértem, már nem élt. Reggel az étvágytalanságon kívül nem tűnt betegnek, estére viszont már nem tudtunk rajta segíteni. Az a legrosszabb, hogy nem tudom, mi történt pontosan vele, mert az állatorvos már hónapokkal azelőtt lemondott róla, másik pedig nincs a környéken. Állatkórház sincs 100 km-en belül, így magunkra maradtunk vele. Ha lett volna korábban jele annak, hogy komoly baja van, akkor talán keresünk egy orvost messzebbről, de nagyon gyorsan történt az egész. Abba is velementünk volna, hogy évekig ápoljuk a félig béna kutyát, szóval tudtuk mire vállalkozunk vele. Mégis megtettünk volna érte még többet is, ha tudjuk, hogy ekkora a baj. A kérdésem tulajdonképpen az lenne, hogy van-e valakinek tapasztalata lebénult kutyával, hogy milyen problémák jelentkezhettek nála, mert nem vettünk észre mást. A beleire nem tudom, hogyan hatott, de itthon arra gondoltunk, hogy talán azzal volt baj. Tudom, hogy nagyon kevés, amit leírtam, és ebből nem sok derül ki, meg állatorvos jobban tudná, de már este eltemettük, nem akartuk úgy hagyni. Egyszerűen csak tanácstalan vagyok, hogy mi végzett vele egy nap alatt, mikor előző este még normálisan vacsorázott és egész nap aktív volt magához képest. Valakinek bármilyen ötlete, hogy a bénulás vagy más lehetett a dologban? Azóta sem tudtunk megnyugodni, nagyon hozzánk nőtt és szinte családtag volt. :(