Mi a legkedvesebb, legaranyosabb, legszívmelengetőbb kutyás történetetek? Mire emlékeztek vissza legszívesebben?

Ma történt pont. Semmi különleges amúgy, de nekem nagy dolgot jelent. Sétálni voltam a kutyámmal. Gyakran van, hogy póráz nélkül megyünk. Ha simán visszahívom, az esetek 99 százalékában engedelmeskedik azonnal. Ha macska van, akkor is szerintem simán visszajön, néha kell kétszer szólni rá. Kutyánál viszont sokszor elborul az agya. Ma meglátott egy szarvast. Régebben ilyenkor is elborult az agya, bár sosem történt semmi, mert rájött, hogy nem éri utol. Ma is elindult a szarvas felé, és egyem meg a kis szívemet, félúton megtorpant és visszanézett rám. Szóltam neki és visszajött.

Tényleg semmi különös sztori, de ah, én nagyon büszke voltam rá és szétsimogattam.

Amúgy tuti találnék szívmelengetőbbet, de most épp ez él bennem erősen, ez a mai eset.

Az udvarban van a legelső kutyám sírja, aki az én gondatlanságomból fél évesen elpusztult. Halottak napján hátramentem, gyújtottam egy gyertyát a sírnál, az mostani kutyám jött velem. Leguggoltam, kicsit magamba fordultam, ő meg csak ült mellettem. Mondtam neki, "Ő volt az elődöd".... aztán még beszéltem róla pár percet, ő megy csak ült mellettem és nézett. Aztán mikor abbahagytam, odajött és a vállamra tette a fejét, jelezve, hogy öleljem meg (amit amúgy is gyakran csinálok).

Ez a kutya a mai napig él még, 11 éves lesz, és és gyakorlatilag össze fogok roppanni ha elpusztul.

Fuh én nem nagyon szoktam ide írni, de van egy sztorim.

Kertes házban lakok, és könnyesen emlékszem vissza ma napig tavaly meghalt kutyámra, egy német-juhász keverékre, pedig 27 éves férfi vagyok.

Történt az, hogy jöttem haza melóból, egybefüggően a 11. napomon, kinyitottam a kaput és ott várt az ebfajzat. Megsimogattam a fejét megvakartam a fülét, majd mint egy zombi elindultam, hogy zuhanyzok, alszok. Ő meg mögöttem elkezdett settenkedni, hallottam is, de olyan fáradt voltam, hogy nem érdekelt és egyszer csak így finoman megharapta a kezem. Tudta, hogy nem szabad harapni, nyalogatni, ugrálni, meg ezt azt, megfordultam és hátrahúzta a fülét szomorúan nézet, én meg elkaptam és elkezdtem szanaszét simogatni dögönyözni, ő meg olyan boldog volt, nem volt meleg de ez a "kutyanevetés /tudjátok, mintha lihegne/.

Mai napig él bennem a pillanat és az iránta érzett gyász...