Ki hogyan tette túl magát kedvence elvesztésén?

Szerencsére nem elhunyt, de elvitte a volt férjem és soha többé nem látom. Nagyon hozzámnőtt. Tudom, egyeseknek csak egy kutya, engem sem ért a környezetem, de ő volt a társam, az első kutyám, szinte az egyetlen barátom. Minden percben rá gondolok, jobban szerettem az embereknél. Iszonyatosan fáj, hiányzik... A sírástól már néha fulldoklom, csak úgy rámjön. Mintha kiszakítottak volna egy darabot belőlem. Ő volt a fő feladatom, rá vigyáztam és miatta éltem túl a válást.