Kutyagazdik, szakértők tanácsát szeretném kérni?

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Amíg ez a kis kutyus ilyen labilis és agresszív, addig ne vegyetek mellé másikat. Először őt kell megnevelni, nem ráhagyni az ilyen ágy alá bújós, agresszív dolgait, ami egy részről szeparációs szorongás, más részről dominancia keveréke - legalábbis számomra ennek tűnik. Az imádja a gazdiját és szeretetéhes kifejezések arra akarnak utalni, hogy kisajátítja magának az embert? Mert ezt sem szabad hagyni, ez mind mind azt jelzi, hogy a kutyus masszív nevelésre szorul.

Egyébként az 'irigy kutya' csak abban az esetben létezik, ha nincs normálisan lejátszva vele a falkavezérség kérdése, tehát ezzel azt akarom mondani, hogy egy stabil idegrendszerű, "megadó" kutyus, aki ismeri a határait, és kiegyensúlyozott, mindenképpen elfogadja az 'új kutyát', különösebb "hisztik" nélkül.

Szeretném javasolni, hogy olvassatok utána a kutyapszichológiának, illetve a falkavezérségnek, valamint célzottan a szeparációs szorongásnak és az annak megszüntetésére irányuló "tréningnek".

Egyébként, a kérdésre válaszolva, a labrador egy nagyon jó családi kutya, mondhatni a tökéletes választás lehet, persze ismétlem, csak akkor, ha már a kis keverékkel megoldódtak a bajok.

Üdv!