Kidobott kutya?! Hogyan segíthetnék rajta?
Találtam egy kölyök kutyát egy elhagyatott régi busz megállónál.Már ott lehet egy ideje,és mindig az út szélén ül és nyüszít.Vittem neki élelmet ,vizet és egy meleg pulóvert,amit betettem a tető alá.Evett is,de nem enged magához közel,ill. próbáltuk megfogni,de elmenekült és támadott.Szóval féltünk,hogy megharap,de holnap reggel "felfegyverkezve" megyek segítséggel,hogy elhozzuk.Nem tudom megtartani,de szeretném elvinni hétfőn állatorvoshoz,hogy megnézze egészséges-e,illetve oltsa be.Utána szeretnék neki gazdit keresni.
A kérdésem lényegében az,hogy vajon egy nap elég ahhoz,hogy arányleg szelíd legyen,vagy legalább is ne támadjon,hogy bírjak vele az autóban és az orvosnál?
Volt vkinek ilyen kutyája?Mit tehetnék,hogy rájöjjön,hogy nem akarok neki ártani?Lesz még belőle egészséges lelkületű kutyus?
Annyira sajnálom,a férjemmel is összezördültünk kicsit,mert szerinte nem tudok érte semmit.De azért már sikerült meggyőzni,hogy engedje,hogy rendezzem a sorsát.
Ezt nagyon jó olvasni, hogy ilyen emberek is vannak. nekem az angol tanárnőm mindig csak ezt mondja: "One good turn deserves another.", azaz "Jó tett helyében jót várj!" Mielőtt befogod a kutyát, vigyél neki finom falatokat (csirkezomb, csont, kolbász..). Ezeket add neki oda és beszélgessetek hozzá, de ne nézze őt mindenki, hanem üljetek le mellé (vagy a közelébe) és beszélgessetek, néha pillansatok a kutyusra (kb. 5-6 percig) Ezután már lehet, hogy közeledd férkőzök hozzád, ha odajön, adj neki még egy csontot. Várd meg míg végigrégcsálja, majd miután végez, finoman kelj fel és vedd az öledbe. Ezután pedig elindulhatsz az autó felé. :) A kocsiban légy óvatos, legjobb, ha leteszitek a lábatok mellé. A kocsit lassan vezesd és legyen levegő. Legyél kedves a kutyával, ha hazaértél, engedd a kertben szabadjára, hadd nézzen körül. ztán adhatsz neki inni, esetleg még 1-2 jófalatot, ezután már jön magától. :) Nagyon szurkolok!
15/L
Persze, szerintem hívhatod holnap is! :) Max. nem veszik fel és akkor újrapróbálkozhatsz. :)
15/L
Akkor ezeket próbálom hívni de.!
Én benne lennék,hogy ideiglenes örökbefogadó legyek,mert nagyon a szívemen viselem az ilyen kutyus sorsát,ill. egyben kihívás és szép feladat is,megtanítani arra,hogy nem minden ember gonosz! A férjem viszont kicsit keményebb dió,bár Ő sajnálja,de szerinte egyedül nem válthatom meg a világot,illetve nem igazán érti,hogy miért veszek önként a nyakamba plusz terhet a kisfiam,az építkezés és az iskola mellé.De szerintem érzi,hogy hajthatatlan vagyok...Tudom,hogy nem kis gond ill. költség, de képtelen vagyok a tudattal megbírkozni,hogy egyedül van,fél stb.Pedig őszintén szólva nem nagyon hiányzik az állandó győzködés a környezetem felé,hogy hiába göröngyösebb így az út,mintha csak elfelejteném az egészet,de belül vmi nem hagyja.Éreztetek ti is hasonlót?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!