Behívás? Kis segítség? Nagyon megijedtem.

Vidd el kutyasuliba, az a legbiztosabb.

Mi oda járunk és most pont ezt tanuljuk. De itt is több módszert használnak. Először csak elmész messzebbre és hívod (odajön jutalom), aztán elbújsz valami mögé, aztán már tök messze vagy és elbújsz, után hoznak csomó kutyát, azok között kell átmenni, van, hogy az oktató tereli el a figyelmét, akár esernyővel vagy bármi más zavaró dologgal.

Szóval szerintem jobb a profi.

1 hete nálatok élő kölyökkutyától hogyan is várjátok el, hogy biztos behívása legyen? Nem tudni, az előző helyen hogyan foglalkoztak a kiskutyával. Egyáltalán tanították-e?

1 hét után még nem is igazán kötődik hozzátok az a kiskutya.

Szóval, vagy kutyaiskola, vagy elkezded bújni a netet kutyanevelés témában.

Először is lazíts kicsit. :)

Ne a parkban, ezer inger között kezdd el tanítani a behívást, hanem otthon, a megszokott, unalmas lakásban. Játék közben. Kedves, vidám, csalogató hangon hívd magadhoz (ha leguggolsz, vagy valami játékot mutatsz neki, eleinte szinte ösztönösen oda fog futni hozzád). Jutalmazd. Napjában ismételd minél többször, persze ne unásig, hanem mindig óriási ováció, dicséret legyen, ha odamegy hozzád a hívásra.

Utána néha olyankor is hívd, amikor épp mást csinál, pl. játszik, szimatol stb. Ekkor extra jutalom várja.

Később az udvaron gyakoroljatok. Mikor már az is megy, irány a bekerített futtató. Na, ott nem fog menni, előre szólok. :) Ne keseredj el, gyakorolj kitartóan, és valami szuper-finom jutalomfalattal készülj.

Aztán a "szabad" sétát szerintem ne városi parkban, hanem egy kihalt mezőn kezdjétek el. Legalább te sem parázol, hogy kifut egy autó elé vagy elkapja egy nagy kutya.

A kutyaovi nem rossz dolog, ott is folyik tanítás, és egy terriernél, főleg ha rossz ingerek érték a korai kölyökkorban, mint a te kiskutyádat, alaposan kell szocializálni. Sokkal könnyebb lesz vele később, ha megtanulja a más kutyákkal való kommunikációt, nem lesz idegroncs balhégép, mint sok terrier.

Egy kis motiváció: nekem Jack Russellem van, tökéletesen behívható, még ha macska/nyúl ugrik is fel előtte a mezőn, is le tudom füttyenteni róla. A terrierek rémesen okosak, csak nehéz velük megtalálni a hangot. :)

Tölts sok-sok időt a kiskutyáddal. Aludjon az öledben, míg tanulsz. Játssz vele, simogasd, apránként tanítgasd, építs ki vele bizalomteli viszonyt. Ha megfelelően kötődik hozzád, sokkal könnyebb dolgod lesz.

Ugyanakkor legyél vele határozott és következetes (főleg, ha már kicsit kiheverte az őt ért traumákat). Ne hagyd, hogy a fejedre nőjön, mert bár fantasztikusan okos kis kutyák, épp ezért igazi kis mocskok tudnak lenni.