Miért gondolja sok ember, hogy az emberi élet többet ér, mint egy állaté?

#6 Fejtsd ki, mi a probléma az érvvel. Ha kérhetném, az ateista ostobaságokat mellőzzük. Ahogy a béna hangulatjeleket is. Az amúgy sem túl komoly ellenvetésed még komolytalanabbá teszik.

#8 Van egy lényegi különbség, ami miatt nem áll meg a párhuzam. A terrorista alapvetően nem különbözik hatalmában az embertől, hasonló szellemi, testi adottsággal rendelkezik, mint a többi, annyi a különbség, hogy bármikor kész a gyilkolásra, és ehhez meg is vannak az eszközei.

Az ember azonban az eszével uralkodik a természetesen, s az állatokon. Nagy különbség.

Régen muszáj volt állatot ölni ahhoz, hogy életben maradjunk, ezt pedig csak akkor lehet lelkiismeret furdalás nélkül megtenni, ha el tudjuk hitetni magunkkal, hogy mi vagyunk a felsőbb rendűek. Ez a hozzáállás pedig még a mai napig nem tudott kikopni, bár azért hál' istennek egyre több a felvilágosult.

Véleményem szerint nincs jogunk elvenni mások életét, de azt még meg tudnám érteni, ha csak a húsáért ölnék le őket, de addig emberségesen bánnának velük, és éreznének némi hálát. Persze jobb lenne ha egyáltalán nem ennének az emberek húst, ugyanis ma már tudjuk, hogy hogyan lehet teljes értékűen táplálkozni állatok legyilkolása nélkül is.

De amit teljes szívemből megvetek és elítélek, az a vadászat, az állat kísérletek és a szőrméhükért tenyésztett állatok.

Azt is nehezen viselem, ha valaki szórakozásból csigákra, bogarakra lép az utcán, vagy megszokásból csapja agyon a pókokat (nem értem miért nem egyszerűbb szabadon engedni).

Ha valaki mondjuk hisz Istenben, akkor alap dolog, hogy az embert az állatvilág fölé helyezi, mert elvileg az ő képmására lettünk megteremtve. Tehát jónéhány millió embernek ez már elegendő magyarázat és ok.

Ha viszont úgy tekintjük, hogy az ember az állatvilágból emelkedett ki, akkor pedig erre az "emelkedett ki" részre kerül a hangsúly. Összehasonlíthatatlanul magasabb rendűek a kognitív képességeink az állatokhoz viszonyítva, továbbá nagyrészt már nem vagyunk ösztönlények, fejlett a lelkiismeretünk, képesek vagyunk felülírni az ösztöneink diktálta viselkedést. Itt arra gondolok, hogy a legtöbbünk nem erőszakol nőket csak mert kanos, illetve nem öl meg és fogyaszt el más embereket, csak mert éhes. Az állatok pedig csinálnak még ezeknél cifrább dolgokat is...mert ösztönlények, vagyis alacsonyabb rendűek. Általában bőven kielégíthetőek a szükségleteik egy élettérrel, bőséges élelemmel és szaporodási lehetőséggel.

Ha még ez a magyarázat sem elég, akkor mondhatnám azt is, hogy azért gondoljuk különbnek magunkat, mert emberek vagyunk. Az állatvilág bármely fajánál összetartóbb közösséget alkotunk, amelynek minden ép elméjű egyede többre tart egy emberi életet, mint egy állatit.

"Az ember Isten legmagasabb szintű teremtménye, amit a saját képmására teremtett."

Ezzel vitatkoznék. Ha Isten minket teremtett a legmagasabb szintű lénynek, és minden más élőlény csak azért van, hogy mi profitáljunk belőle, nem adta volna a képességet az állatoknak, hogy érezzenek fájdalmat, félelmet, vagy szeretetet. Ha mégis, akkor a te Istened egy szörnyeteg!

Mit értesz "ateista ostobaság" alatt? Mert az evolúcióra bizonyítékok vannak, Isten létezésre pedig nincs.

Minden gondolkodó, művelt ember, aki egy kicsit is ért a történelemhez tudja, hogy a vallások hogyan alakultak ki és milyen változásokon mentek keresztül. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ateistának kell lenni, de ha foggal-körömmel ragaszkodunk egy egyházhoz, amelynek tanításait tudományos alapon meg lehet cáfolni, az meglehetősen kártékony felfogásmód.

Egyet értek az első válaszolóval. Nem azzal van a konkrét baj, hogy az ember többre becsüli az emberi életet, hanem az, hogy semmibe veszi más élőlények életét (pl szórakozásból állatokat kínoz vagy gyilkol) és azzal mentegetőzik, hogy "de hát ez csak egy állat". Meg kellene tanulnunk együtt élni a természettel és óvni azt ha már így "felemelkedtünk", csak hát az ember alapvetően egoista és csak a saját érdekeit tartja szem előtt.

Szerintem a vega-húsevés dologgal is javarészt ott a baj, ahogy bánnak az állatokkal és amiket művelnek velük "ipar" néven. Mennyivel másabb lenne, ha úgy mennének a dolgok, mint régen, hogy kint legelnek és normálisan cseperednek fel. De itt szól közbe az ember önzősége, hogy minél rövidebb idő alatt minél több pénzhez jusson... Az ember meg elfelejt ember lenni, a pénz és a hatalomvágy miatt sokszor az állatok szintjénél is alacsonyabbra süllyed...

Minden fajnál alapvető ösztön az önzés. Nagyobb távlatokban a faji önzés. Ha dönteni kell, hogy más pusztuljon, vagy én, akkor mindig más a válasz. Kivéve az embernél és a kutyánál, akik képesek felülírni ezt a dolgot, de minden romantikus történet dacára ritkán teszik meg. És ez így normális, evolúciósan szükséges a fennmaradáshoz, hogy az ember saját magához és a saját fajához legyen "lojális". Mélyebbről jön ez, mint a filozofálgatás.

És én mondjuk tűzbe mennék a kutyáimért, de például ha van egy kutya, amelyik emberre veszélyes, és nem lehet megoldani, hogy ne legyen az, én azt mondom, hogy altatás (nem volt még rá példa hálisten). Ne szívjon senki ártatlan a más ember hülyeségéért. Mert igen, egy vadidegen potenciális áldozat élete többet ér. Nekem többet ér. Ha neked nem, akkor gondolkodj el, hogy hogy magyaráznád el egy szétmarcangolt gyerek szüleinek, hogy de hát értsék meg, a kutya is élőlény, ugyanolyan fontos, mint a gyerekük volt.

Az ember az első. Mindig.