Szerintetek mi minden siklott ki?

Valaki, aki utálja a kutyákat, de a gyerekei és a férje könyörgésére beleegyezett hogy legyen, vett kettőt. Egy yorkshire terriert, meg egy tacskót, szerencsére ősznobsága nem piszkolta volna be a kezét törzskönyvezetlen állattal, így legalább se a szaporítókat nem támogatta, se egy már eleve rossz sorsú menhelyit nem kínzott meg még jobban. Na a yorkit bent tartották a házban, kozmetikus, abajgatás, meg minden, a nyomorult tacsit meg kirakták a kertbe, házőrzőnek... hozzáteszem alig pár lépés az a kert. Ők sosem jártak ki hozzá játszani, néha elvitték egy rövid sétára a másikkal együtt, de tényleg rövidre, mert a yorki hamar fáradt. Egyszer csak a tacsi elszökött, a harmadik szomszéd vitte vissza, hogy a kertjében találta. Ez még így megismétlődött párszor, a szomszéd egyre később vitte vissza, míg az utolsó alkalommal egyedül ballagott át, közölte, hogy megint nála van a kutya, egyébként már harmadik napja... és miután senki nem kereste, meg lassan többet van nála, mint "otthon" így szeretné, ha elintéznék az anyagiakat és megtarthatná. Hát így lett a tacskónak normális, szerető otthona. A másik kutya sajnos korán elment, nem tudni mi baja volt, annyira figyeltek rá, hogy csak későn vették észre, milyen nagy a baj. Igaz otthon volt két kamasz gyerek, a háztartásbeli anyuka, meg néha a kamionos férj, de senkinek nem tűnt fel semmi, csak amikor már vészesen legyengült. Vajon minek kellett nekik kutya? Dísznek? Felfogták egyáltalán, mennyire undorítóan önzők voltak, mennyire rosszul bántak azzal a két ártatlan élőlénnyel?