Trauma érte a kutyát, nagyon fél. Mit csináljak?

Ennyire jó idegrendszerű kutyának nem kellene megijednie egy hétköznapi zajtól. Egyrészt ne csinálj belőle ügyet! Én a dobozt se raktam volna el előle. Azzal, hogy foglalkozol vele, látja, hogy aggódva nézel rá, csak megerősíted benne, hogy teljesen jogosan fél, hisz te is félsz.

Ha nem akar a helyére menni, én akkor is beküldeném, bezavarnám. Ha már szabály, hogy be kell mennie, mikor mondod, akkor sokkal hamarabb átlendül ezen az egészen, mintha könyörögsz neki, hogy ugyan, legyen már szíves a helyére menni.

Ennyire azért nem lett volna szabad megijednie, ha rendben van az idegrendszere. Milyen fajta kutya?

Tegyél le neki inkább puha rongyokat, vidd őt oda, adj neki valami finom falatot a helyén, de egyébként ne csinálj nagy ügyet belőle, ne dicsérj rá a félelmére.

Rakd ki a dobozt olyan helyre, ahol muszáj közlekednie körülötte. Nem retteghet egész nap, túl fogja tenni magát rajta.

Vidd be a kutyát a szobába, ne legyen választása. Tedd bele a dobozba akár, dicsérd, adj neki jutifalatot, aztán ha picit megnyugodott, ereszd ki. Mutasd meg neki, hogy ettől nem kell félni, hiszen csak egy doboz. Persze arra figyelj, hogy ne adjon megint ilyen hangokat, de ha mégis sikerül megijednie, csinálj úgy, mintha ez lett volna a cél, hogy zaj legyen, ujjongj, ugrálj, tapsolj, örülj látványosan. A kiskutya rengeteget tanul a többiek példájából, szóval ha te látványosan az ellenkező irányba viszed el a dolgot, és játéknak fogod fel, le fog lazulni ő is. De megcsinálhatod ezt más fémes hangot kiadó dolgokkal is.

Nem mondom, hogy ezeket mind egy nap alatt abszolváld, de kezdd el tudatosan és direkt kiszedni belőle a félelmet. Egy ilyen szituációt soha nem fog úgy feldolgozni a kutya, ha kiveszed belőle. Igenis legyen ott, történjen meg újra és újra, amitől fél, hogy lássa, hogy bár ijesztő, nem bánt.