3 hónapos németjuhász kutyánk van! A problémánk az, hogy nagyon harapdál! Sok mindent megpróbáltunk már, de semmi! Mit tegyünk?

Ja, és még valami.

Privát üzenetben, és itt is elhangzott, hogy a fegyelmezést az anyjától kellett volna megtanulnia, tehát most neked kell megfigyelned a kutyák viselkedését, és aszerint bánni vele.

Általánosságban maga a rendreutasítás folyamatában tényleg nem jelent problémát a fizikai kontaktus, de mással is ki lehet egészíteni.

Már csak azért is, mert ha egy fegyelmezést jól csinálsz, akkor az egy 3 hónapos kölyköt érzékenyen érint, szóval nem kell totális égszakadást rázúdítani, csak megfelelő intenzitás, időzítés, kisugárzás kérdése a hatékonyság.

Emellett, ha megfigyeled a kutyákat, sok esetben megelőzi hang a tettet.

Figyeld meg, ha egy erősebb durvább kutyával barátkozik egy másik, vagy sokszor lehet látni videókat pl kutya/ló barátságról.

Az egyik lehetőség, hogy ha elkezd bedurvulni a helyzet, az egyik kutya megáll, és egy grimasz kíséretében rámordul a másikra, ugrásra készen.

Ez a te tekintetedben, lehetne egy határozott NEM.

Nyilván, nem a szó a lényeg, hanem hogy állj meg, nyugodj le, zökkenj ki a játékosságból, vedd komolyan magad, és úgy mondd, hogy Nem!!!

Aztán ha ez nem segít, és a másik tovább folytatja, jön a fizikai ráhatás. Odakapnak a másiknak, ráugranak, a fogukkal kicsit "megütik" a másikat.

Ami a hangokat illeti, a gyengébb kutya ilyenkor sok esetben felvonyít, vagy pl ha egy lóval játszik, ami szintén szeret harapdálni, azt is úgy tanítja a határokra, hogy hangosan felnyüszít.

Nem biztos, hogy a fájdalomtól, nyilván, ha már vonyít, akkor fáj is neki, de ilyen esetben jócskán rájátszanak erre, így tudatva a másikkal, hogy fájdalmas amit csinál.

Ezt embereknek is szokták tanácsolni, hogy ha harap a kutya, jajduljon fel, és hagyja ott.

Én személy szerint nem értek ezzel egyet, de esetlen néhányszor ki lehet próbálni.

Ha 2 állat között nézzük meg, melyik alkalmaz ilyen esetben "jajgatást" , az minden esetben az alárendelt fél.

A domináns sose csinálna ilyet, hiszen a megadás jele, a domináns inkább fegyelmez, és ha nem elég, akkor erőteljesebben nyilvánítja ki a dominanciáját.

A szituációból ilyen módon való kivonulás is tűnhet a kutya szemében a helyzetből való menekülésnek, erre is figyelni kell.

Egy ilyen helyzetből csak teljes pszichológiai "győzelemmel" lehet kivonulni, alárendelt szerepben nem!

Szóval szerintem ez totálisan összeegyeztethetetlen azzal az alapvető viszonnyal, ami jellemzi a kutya-ember kapcsolatot, amiben az ember a főnök.

Ennek ellenére 2-3 ilyen alkalommal egy 3 hónapos kutyával szemben, nem hiszem, hogy túlzottan sokmindent befolyásolna rossz irányba, úgyhogy akár hasznos kiegészítője is lehet a fegyelmezésnek.

" kicsit "megütik" a másikat. "

AZ kimaradt, hogy a te esetedben, nyilván nem szájjal kell ütni, de pl kézéllel rábökhetsz egy kicsit keményebben oldalról a nyakára, úgy, hogy megbillenjen a feje, ettől összerándul, az egyensúlyát is kicsit elveszti így bizonytalan lesz, amitől kizökken a durvulós állapotból.