Kutyák elajándékozása? Milyen lehetőségeim vannak?
Sziasztok! Egy súlyos problémával fordulok hozzátok.
Sajnos a mi családunkban is megtörtént az a szomorú eset, hogy felelőtlenül vállaltunk kutyát. Van egy 5 és egy 4 éves keverék szukánk, akiket sajnos nagyon elhanyagoltunk. Nem hallgatnak a nevükre, nem ismerik az alapvető parancsszavakat, ugrálnak és sajnos pórázon sem tudnak sétálni. Nyáron időmhz mérten próbáltam foglalkozni Velük, akkor nem is volt ilyen rossz a helyzet. De most, hogy megkezdödött a suli, nem foglalkozik Velük senki. Egyetemista vagyok, koleszban lakom de ha tudok egy héten tbbször is hazamegyek.
Mielőtt Elmegyek, mindig csinálok kaját a kutyáknak (csirkeszárnyat és hasonlókat szoktam főzni nékik), és megkérem a szüleimet, hogy majd adják oda nekik. De amikor 3 nap múlva hazamegyek, a kaja még mindig ott van a tűzhelyen. Szerintem vizet sem adnak nekik eleget. Mivel folyton éhesek, sokszor el is szöknek, kirágják a kerítést vagy valahogy át másznak rajta. Egy szó mint száz, nálunk nagyon rossz helyen vannak. Szeretném, ha olyan otthonra lelkének, ahol szeretik őket, elég ennivalót kapnak és van idejük foglalkozni Velük. Ilyen esetben milyen lehetőségeim vannak? Egyáltalán lehetséges elajándékozni egy Ennyire neveletlen felnőtt kutyát?
Meghirdeted őket minden elképzelhető helyen (apróhirdetéses oldalak, közösségi oldalak), lehetőleg fotókkal, és szívhez szóló szöveggel, de írd le őszintén azt is, hogy milyenek a kutyák (nincsenek nevelve).
Ezenkívül kérheted állatvédők, menhelyek segítségét, bár általában nagyon le vannak terhelve és nincs nagyon helyük, de próbálkozz kitartóan. Ne lepődj meg viszont, ha nem állnak kedvesen hozzád, ne sértődj meg rajta. Rengeteg felelőtlenséggel találkoznak nap mint nap, és önkéntesként végzik ezt a munkát.
Nem putriban élünk, és oltva, féregtelenítve és chippelve is vannak. Nem a pénzt sajnáljuk rájuk, időnk nincs foglalkozni velük. Én suliban vagyok, anyám három műszakban dolgozik és depressziós, apám mozgássérült, ő alapból nem tud gondoskodni róluk. Ha otthon vagyok, kapnak vizet is, ennivalót is, a gond akkor kezdődik, amikor nem tudok hazajönni minden nap.
Megértem a lekezelő hangvételt is, én is kiakadok azon, ha valaki rosszul bánik az állataival, de azért ne ferdítsd el a történetet. Nem kínozzuk őket, csak nincs időnk foglalkozni velük.
Nyilván egy nyaktól lefelé lebénult ember nem tud foglalkozni a kutyával, de az nem igaz, hogy egy mozgás sérült ne tudna foglalkozni a kutyájával:
https://www.youtube.com/watch?v=ANXsgMI-NPs
Sőt, a kutyát meg lehet rá tanítani, hogy segítsen neki.
De nyilván ha még kidobni sincs idő a 3 napja ott rohadó főtt csirkehúst, akkor ettől az információtól nem változna semmi.
Nem tudom hol laksz, de keress fel egy jobb menhelyt, még ott is jobb soruk lenne.
Inni kapnak, csak nem hiszem hogy eleget, tehát napi minimum egyszer teletöltik a táljukat, de mivel nem vagyok otthon, nem tudom hogy elég e nekik.
Sajnos azt sem tudom hogy enni mennyit és mit kapnak, kutyatápot szoktak neki adni, de szerintem abból is kevesebbet mint kellene, illetve a napi ételmaradékokat szokták odaadni nekik.
És tudom hogy ez így nem jó nekik, de azért a kínzástól messze áll. Ha étlen-szomjan kikötném egy fához az kínzás lenne. De az "alapvető életfeltételekhez" szükséges ételt-italt megkapják, nem úgy kell elképzelni, hogy napokig semmit nem kapnak, nincsenek kórosan lesoványodva és hasonlók. 3 naponta meg bőségesen kapnak, amikor hazajövök.
De nyilván változtatni akarok ezen, ezért tettem fel a kérdést, úgyhogy inkább arra próbáljatok meg válaszolni ha lehet. Értem én a bíráskodást, de eléggé kisarkítjátok.
Mindenesetre köszönöm a válaszokat!
Én is három műszakban dolgozok, vezetem a háztartást és gondoskodok a családomról. De olyan még nem történt, hogy elfelejtettem volna enni meg inni adni az állatoknak... Mert ez nem igaz, hogy nem volt 5 szabad perce, hogy a csapból vizet öntsön meg odaadja a kaját a kutyáknak... Mondjuk nem tudom anyukád mit csinál otthon, takarít-e egyáltalán ha a csirkehús ott rohad 3 napon át... Remélem a szüleid több állatot nem fognak tartani...
Érthető, hogy neked sincs mindig időd a kutyákra, neked most a legfontosabb, hogy megcsináld a sulit. Facebookon, apróhirdetéses oldalakon hirdesd a kutyákat, illetve kérj segítséget a menhelytől, ők is segítenek hirdetni, meg lehet hogy lesz aki el tud menni és adni enni meg inni a kutyáknak.
Hirdesd meg őket facebook csoportokban, jófogás és hasonló oldalakon.
Amúgy nem hiszem el, hogy anyukádnak nincs napi 2x 5 perce, amit a kutyák etetésére szánjon.
Kedves utolsó! Te nem olvasod el a kommentjeimet? Írtam, hogy minden nap kapnak valamennyi ételt, de nem tudom mennyit, mivel nem otthon lakom, hanem kollégiumban.
És tudom hogy nem magyarázat a három műszak, mérges is vagyok emiatt anyura (nem is túl jó a kapcsolatunk), viszont apu a kerekesszékkel még a terasz lépcsőjén sem tud lemenni egyedül. Csak pár hónapja került tolószékbe, még egyelőre nem lett akadálymentesítve a ház a számára.
És nem kérek ki magamnak semmit, pláne hogy tisztában vagyok vele, hogy ez a helyzet nem az én hibámból alakult ki. Mert ahogy olvashattad, nyáron és egyéb tanítási szünetekben foglalkozok velük amennyit tudok, de bármennyire is szeretnék, 75 kilométerről nem tudok minden nap haza ugrani. Pont ezért szeretném elajándékozni őket, mert tisztában vagyok vele, hogy nincs túlzottan jó soruk nálunk.
Köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!