Miért van az, hogy a TK nélküli pitek és amerikai staffordshirek "csak" Bull típusú keverékek, míg a többi kutya fajtánál nincs ekkora szakadék a papíros - nem papíros kutyák közt?

Azért, mert ha rájuk nézel, akkor nem lehetne megmondani, hogy az a kutya pit vagy amstaff vagy cane corso vagy bulldog vagy isten se tudja milyen keverék. Manapság össze-vissza szaporítják ezeket a kutyákat, nem lehet megállapítani, hogy most mi is az a kutya, annyira se-ilyen-se-olyanok. Ezért hívjuk őket bull típusú keverékeknek.

Olyan nincs, hogy valaki nem akarja kiváltani a törzskönyvet (miért is tenné ha tk-val drágábban eladhatná a kutyát?), csak szaporító van, aki ha akarna se tudna törzskönyvezni. Ez olyan mintha a boltban venni akarnék egy mosógépet, de nem akarják ideadni a garancia papírját. Nem is kérdés, hogy az ember így nem vesz semmit.

A dolgozó kutyák kicsit más lapra tartoznak. Vannak olyanok, akik munkára tenyésztenek egy-egy fajtát, és nem foglalkoznak a törzskönyvvel (vagy nem korrekt módon papírozzák a dolgaikat), viszont ők szívbaj nélkül használnak más fajtájú kutyát is a tenyésztés során, ha attól az ő céljaikra jobb kölykök fognak születni.

Egy vadásztól hallottam egyszer, hogy na látjátok, ez itt az évszázad legjobb német vizslája, az a különlegessége, hogy a nagyanyja pointer volt. Papíron persze nem, de nekik nem volt jó a natúr német vizsla, kellett bele a pointer is. Ami valahol érthető, mert ugye ha a kutya megfelel a célnak, akkor jó, csak kérdés ugye, hogy ilyenkor még ugyanarról a fajtáról beszélünk-e. Ők nem feltétlenül a német vizsla "német vizslaságát" akarják javítani, hanem az ő körülményeik közötti vadászatra való alkalmasságát, ami nem feltétlenül egyezik.

Szóval ezért fajtajellegű keverék a TK nélküli kutya, mert lehetetlen követni, hogy valójában miféle szerzet.

Plusz amúgy a bull típusúaknál még az is belejátszik, hogy sokszor annak sincs az ilyen fajtákhoz igazán szeme, aki a mentést végzi :) Nehéz ám egy staffot egy pittől megkülönböztetni (különösen, mert a pitnak nincs is igazán standardja, csak Amerikában, de itthon inkább meccses pitek vannak, ami valószínűleg eltér az amcsi családiasított pittől), pláne megállapítani, hogy nem keverték-e őket egymással, vagy bármivel, ami nem változtatja meg jelentősen a kutya megjelenését. Ha nem TK-s, bármi lehet benne, és általában van is.

Hozzánk ovira pl. jár egy rakás kiskamasz staffordnak vásárolt kutya, és basszus nem találsz közöttük két egyformát. Van kicsi zömök, van alacsony nagyon zömök szamárfülekkel, van óriásbébi atletikusabb alkattal (de egy pitnél azért vaskosabb), van kimondottan pitesen vékony (nála gyanakszunk, hogy egy whippet is besegíthetett, mert alkatra nem tisztán bullos, meg a színe is agaras), van egy, amelyiknél valószínűleg német dog volt a kedves papa, mert az tényleg hatalmas, hosszú lábakkal és lógó pofával, és még egy dogos, akinél valószínűleg egy-két generációval korábban kereszteztek be egy dogot - hogy véletlenül-e vagy szándékosan, az már sose fog kiderülni. És még biztos kifelejtettem vagy kettőt.

Mivel ugye ezeknél a fajtáknál bármilyen szín megengedett, ezért nem tűnik fel annyira a bekeresztezés, míg egy magyar vizslánál elég látványos lenne, ha nem vizslaszínű kölyköket próbálnának vizslának elsózni, szóval ott sokkal könnyebb megállapítani, hogy legalább olyan szinten az adott fajtába tartozik-e a kutya, hogy több generációra visszamenőleg magyar vizslának tűnő kutyák az ősei.

Ez nem a magyar ember, hanem az idióta kutyás :) Egy csomó ember nem nyáladzik a kutyájára, csak őket ugye nem látod-hallod, hiszen nem ezzel foglalkoznak :)

A bullos társaságokat amúgy én is igyekszem kerülni (pedig gyerekkorom óta bele vagyok szeretve a kockafejekbe), rettenetesen gyökerek. De ne róluk ítéld meg az összes embert, aki ilyen kutyát tart.