Mi a garancia arra, hogy a kutyafuttatóban nem támadják meg a nagytestű kutyák az én 3,4 kilós kiskutyámat, ha beviszem?

Menj be amikor üres, vagy kérdezd meg, hogy bemehettek-e.

Így szinte biztos nem lesz gond.

Nagyon ritka az, hogy gyilkolászás törénjen, olyan kutyák között meg gyakorlatilag nulla az esélye, akik rendszeresen járnak futtatóba változatos társasághoz. De azért érdemes megkérdezni, ha olyan kutya van bent, aki fizikailag képes lehetne komoly sérülést okozni a tiédnek.

Viszont ha ennyire parázol, akkor azzal generálhatsz problémát. A kutyád is megérzi, hogy félsz, azt hiszi, hogy félni kell, elkezd a többiekkel nem normálisan viselkedni, azok megpróbálják helyretenni, és ugyan még mindig nem ölik meg :)), de egy ijesztő nyálas-hörgős veszekedés lehet azért belőle.

Ha szeretnél kicsit magabiztosabb lenni ilyen társaságban, javaslom, hogy keress meg egy jó kutyasulit, szoktak lenni tanfolyamok kifejezetten kistestű kutyáknak, ott jó esetben egyrészt megszokhatod, hogy vannak nagyobb kutyák a tiéd körül (a kiképzők jól nevelt kutyái), meg megtanulhatod értelmezni a többi kutya jelzéseit, hogy időben közbe tudj avatkozni, mielőtt baj lesz.

A stafik is lehetnek épp úgy jól és rosszul neveltek. A külalakjuk olyan amilyen, erről nem ők tehetnek. Ha nem akarsz görcsölni menj el egy kutyasuli szocializációs foglalkozására (ha külön olyan nincs, menj el egy csoportos képzésre), ott meglátod hogyan viselitek a nagyobb kutyákat, illetve megtanuljátok kezelni a helyzetet.

Amikor a futtatóban vagytok, nyugodnak, de akciókésznek kell lenni. Nincs mitől rettegni, ha a te kutyád jól szocializált. A futtatóba általában jól szocializált kutyák járnak.

Egy saját élmény: Az első kutya, amit megtanítottam leülni a szomszéd stefije volt. A kutya hosszú láncon volt az udvaron, nem foglalkoztak vele. Egyszer amikor senki sem volt otthon át kellet mennem. A kutya úgy örült, hogy egyből a nyakamba ugrott (na a szobatisztaságom nem sokon múlott). Amikor rájöttem, hogy örül és nem bánt (kb 1 másodperc) hátraléptem, és amikor (véletlenül) leült nagyon megdicsértem. A harmadik alkalom után, amint meglátott vágta magát "ül" helyzetbe. Szerencsére pár hónap után jobb gazdához került.

A terriereknek az agya ugyan az, mint a többi kutyáé, azonban a fájdalomküszöbük jóval magasabb, ezért ha úgy vannak nevelve sokkal többet tűrnek, mint a többi hasonló méretű eb