Egy felnőtt nagytestű, eddig kerti dísznek tartott kutyát melyik módszerrel érdemes láb melletti sétára tanítani?

Szerintem minden létező módszert be kell vetni a fordulástól a jutifalaton át a fojtónyakörvig. Ezek kombinációja elég meggyőző tud lenni. :-)

Esetleg séta előtt egy jó nagyot futkároztatni a kertben, akkor egy kicsit kevésbé húz majd alapból, bár malamut akár egész nap tudna futni, erre van kitalálva. :-) Ha van olyan másik kutya, akivel jól kijön, megpróbálhatod kutyafuttatóban hagyni őket szaladgálni, hogy lefárasszák egymást.

Ha a kutya már jó fáradt, csak akkor indulj el sétálni vele. Kicsit megkönnyíti a dolgodat. :-)

Szia én úgy szoktam, ha nagyon húzz, hogy mellé állok és a pórázt függőlegesen állítom. Amikor megindul tartom a pórázt, és gyakorlatilag elkezdi szorítani alulról a nyakát, plusz megemelkedik az első lába, így erőt veszít, és elkezd gondolkodni. Elég fárasztó a gazdinak is..

Remélem érthető volt

Azt a módszer használd, amelyik működik. Mindegyiket csináld egy hétig, aztán meglátod, melyik lesz jó. Mondjuk nem tudom, miért a láb melletti séta a kritikus, miért nem a laza pórázon sétálás, de ez már a te dolgod :)

Mindenesetre addig is sétáltasd sokat hosszú pórázzal is, had mozogjon, sokkal könnyebb lesz :) Vagy legyen egy kisebb séta a rendes séta előtt, amikor autógumit kötsz utána (lehetőleg hámban, de vastag nyakörvben is jó), végtére is szánhúzó, abszolút testhezálló fárasztás neki.

A kerti gyakorlást viszont nem javaslom, semmi értelme. A séta akkora esemény a kutyának, hogy rögtön kiesik a fejéből, amit tanult, odakint a figyelmét se tudod felkelteni gondolom, ígyis-úgyis nulláról kell kezdeni, időpazarlás a kertben bohóckodni. Esetleg arra lehet jó, hogy te begyakorold a megfelelő mozdulatokat, de annál több értelme nincs.