Ha mar termeszetismeret oran a kutyakrol es a macskakrol is tanulunk, miert nem praktikus dolgokrol van szo?
Emlekszem, otodikben megtanitottak, hogy a kutya ose a farkas, ragadozo es tarajos zapfogai vannak stb. Kb ugy tanultunk rola, mint pl a tigrisekrol vagy a majmokrol, mintha valani egzotikus allat lenne. A tartasarol, viselkedeserol praktikus infokat kb semmit nem tanultunk. Nem inkabb olyan dolgokat kellene megtanitani, mint pl hogyan kell nevelni, tanitani, etetni, mik az ivartalanitas elonyei stb? Mert ezeket hasznalni is lehetne, ellentetben az olyan infokkal, mint a tarajos zapfog.
Megihletett a mai ket kerdes az agyba novo csontrol...
"szóval kicsit túlmutatnak azon, hogy a kutya kerti dísz meg bioriasztó"
Igazabol ennyi lenne a dolog celja, nem az, hogy kinologust neveljunk minden diakbol. Szerintem nem egy teljesithetetlen vallalkozas.
Egyetértek a kérdezôvel és igazából,mégsem... :-)
Egyetértek Akumival és kispalikával is,de egészen mégsem... :-)
És ez így van jól.
Hasznosabb lenne egy-két órát a háztáji állatoknak szentelni részletesebben is,de sajnos nem így van.
A magam részéről nagyon tetszik a svéd modell az oktatásban is, ahol az életre készítik fel a gyerekeket egy háztartási ismeret órán,ahol a főzéstől kezdődően,csekk befizetésen át az idősgondozásig sok mindent elmondanak,megtanítanak... Több országban van hasonló,de ezt konkrétan jobban ismerem.
De itt sincs kifejezetten a kisállatok neveléséről oktatás...
Jó lenne egy szakkör,ahova elmenne szakember és elmondaná,h mik az alapok legalább.
De csak abba gondoljunk bele,h milyen szinten megy még ma is pl a szexuális felvilágosítás az iskolákba és máris visszajutunk a realitás talajára...
Gyakorlatiasabbnak tartom a szülői felelősséget inkább. Ha szeretnénk egy kisállatot,akkor családosan,együtt keressünk fel egy tenyésztőt,menhelyet stb...és tanuljunk is együtt arról a kis jószágról, hiszen onnét már a mi felelősségünk is,ráadásul a gyerek is követendő példát lát és tapasztal...
Ez az én gondolatom,ezzel kapcsolatban...:-)
"Gyakorlatiasabbnak tartom a szülői felelősséget inkább. Ha szeretnénk egy kisállatot,akkor családosan,együtt keressünk fel egy tenyésztőt,menhelyet stb...és tanuljunk is együtt arról a kis jószágról, hiszen onnét már a mi felelősségünk is,ráadásul a gyerek is követendő példát lát és tapasztal... "
De ha a szuloben eleve nincs felelosseg? Ha o ugy nott fel, hogy a kutya lancra valo, a szukanak egyszer szulnie kell stb. akkor milyen peldat mutasson? Hany olyan kerdes van itt is, hogy "a szuleim nem engedik ivartalanitani/remdes tenyesztotol venni/premiumtappal eteni stb."
Falun nőttem fel,állatok között,ahol nem volt divat az olyan "úri huncutság",mint a kutyák sétáltatása stb-stb...:-)
13 éves voltam,h a szomszédunk megengedte,h segítsek a nj kutyáinál és hát azóta is kattant vok a kutyákra...:-) Mint kiderült a szomszédról,kutyakiképző volt a rendőrségnél és ő vezetett erre az útra,h miről is szól egy felelősségteljes kisállat nevelés... Fél évvel később,apám velem együtt loholt a helyi focipályán a növendék kutyákkal és baromi lelkesen vetette bele magát az egészbe...
Tudom,h sok a gond családon belül,de azért egy 12-14 éves gyerek elég befolyással bírhat a szüleire,ha elkötelezett és valóban tesz azért,h elérje a célját...
A negatív példa is példa... csak nem jó...:-)
Belegondolva,engem is a szomszédom terelt ebbe az irányba,örökké hálás leszek érte.
Az unokahúgom volt annó,aki hozzám hasonlóan kattant volt a kutyákra tiniként és a tizenhatodik szülinapjára megleptem egy általam kölyöknevelt malival. Már kilenc éve dúl a szerelem köztük,mikor főiskolára ment is,inkább dolgozott a suli mellett,h albérletbe mehessen,mert Lady nélkül nem élet az élet...:-) most már kijelentem,h rokonlelkek vagyunk...:D
Mindig volt,van és lesz a környezetünkben,felelőtlen vagy egyszerűen csak tapasztalatlan kisállattartó. Azt tudom,h hét éve,mikor ideköltöztünk a párommal,akkor az utcánkban alig volt házőrző kutya,vagy inkább úgy mondanám, nagyobb testű kutya. Aztán alakult ez is. Sokan kértek tanácsot a kutyáinl láttán,aztán mióta megvannak a mostani kutyánk,hát ugrásszerűen nőtt a kutyatartók száma...:-)
Rendszeres programokat csinálunk, pár éve együtt is szilveszterezünk,kutyákkal együtt a szomszédokkal,szóval elég jó közösség alakult ki.
Van orvos,mérnök,de ács és pék is a konkrét szomszédságban és egyikük sem hozott otthonról tapasztalatot... Csak láttak 1-2 pozitív példát és igényük támadt egy minőségibb kapcsolatra a hàziállatukkal.
Szerintem ez is egy út...
Nna mindegy,az emberi természeten nehéz elmenni...:-)
Nekünk gimibe a biológia tanárunk kutyás volt,kutyasuliba is járt. Többször egy-egy biosz óra keretein belül beszélt a kutyatartásról,gondozásról(persze év végén,a könyvet már befejeztük, kiselőadást is lehetett tartani macskáról,hüllőről más kisállatokról). Hogy lehet motiválni a kutyát.Mennyire fontos a séta.
Vezető szerep milyen fontos stb stb.
Szerintem ilyen órák kellenek. Tény,hogy vkit abszolút nem érdekelt.
De a többség figyelt,kérdést tett fel.Bár szerintem nem sokan fogadták meg az ott hallottakat.
Na meg nálunk általánosba is minden évben volt,hogy akkor környezet órán. A helyi kutyasuli vezetője tartott órát a kutyatartásról,nevelésről,hogy viselkedjünk idegen kutyákkal stb Ilyenkor mindig hozott magával 2-3 kutyát.Akik a teremben masíroztak.Szitus feladatok is volt. Kutya pórázon megkérdezzük a gazdit meg lehet-e simogatni, kezünket az orra elé rakjuk majd megsimogatjuk stb Kóbor kutyánál mit kell csinálni.
Mondjuk ebbe a kutyasuliba minden nyáron van 1 hét kutyás tábor 8-15 éves korig. Mi is voltunk húgommal.Nagyon élveztük. Én pont 15 voltam,kövi évbe is akartam menni :D de a kor határból kinőttem :(((( :D
Amúgy én is 22 éves vagyok.De nekem nem maradt meg,hogy a kutyának tarajos zápfoga van :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!