Hogy a pí-be tud egy kutya elveszni?

" ez is olyasmi, amit nem érthetek meg, mert mudim van? "

Pfff...

Az ilyen "elveszett" kutyak legtobbszor elpusztultak, csak a gazdaja (még) nem tud rola.

Pl. beesik valahova, eluti egy auto, szettepi egy masik kutya, elrabolja a lesbol tamado ruhaszarito kotel...

Az nagyon remek, ha a kutyáid hozzád fordulnak ijedtükben. De ha sokkot kapnak, akkor kikapcsol az agyuk, csak a menekülés marad, fel sem fognak ismerni, nemhogy hozzád szaladnának. Ez történhet baleset során, petárdázáskor, akármiért, ami túlmegy adott kutya ingerküszöbén. Hopp, elszökött a kutya, és nem hibás a gazda.

De lehet a kutya epilepsziás, amikor szintén nincs agyánál, csak megy, és mire magához tér, azt se tudja, hol van.

Vagy ellophatják a kertből, arra is hihetik azt, hogy megszökött, mert ugye nem hagy búcsúlevelet, hogy világgá ment, vagy csajozni, vagy vitték.

De az is lehet, hogy nemrég van csak gazdánál a kutya, és nincs még olyan kapcsolatuk, amiből az adódna, hogy nem tűnik el.

Az én kutyámat meg például egyszer a lakás tulaja hagyta el, ahol laktam. Második napja laktunk ott, ő meg gondolta jó fej lesz, és leviszi sétálni a tudtom nélkül, amíg dolgozom. A vadidegen, emberektől félő kutyát, póráz nélkül, télen a mínuszokban, ismeretlen terepre. Hát erre mégis ki számít, ki készül fel rá előre? Mégis megtörtént.

Persze, a legtöbb eset felelőtlenség, nem megfelelő tartás-nevelés, de azért legyen egy kis képzelőerőd, és ne szólj le mindenkit, akinek elveszett a kutyája, csak mert neked mázlid van. De mondhatnám azt is, hogy addig jó, amíg nem tudod. Nem kell ezen ennyit lovagolni, felesleges.

A testvérem kutyája úgy veszett el, hogy amíg elment itthonról, a kutya, ami már egy éve az övé volt és rendszeresen volt egyedülhagyva, kibontotta a kerítést a maga 10 kilójával - azt a kerítést, amit 10 éve egy kutya, sem saját, sem ideiglenes nem tudott, akart kibontani - és azóta, két éve, se híre, se hamva. Biztos totál nyominak számít a testvérem emiatt.

Tény, hogy legtöbbször a gazdájuk a felelős, mert nem mozgatják le, nem tudják behívni, nem figyelnek oda, nem jó a kerítés, stb. De nem lehet minden kutyától elvárni, hogy kizárólag a gazáját nézze és lesse és csak hozzá rohanjon oda, bármi is történjék.

Akkor a tieid még nem kaptak sokkot. Az élettani sokkról beszélek, nem arról, amit a hétköznapi ember sokknak nevez. Olyankor tényleg kikapcsol az agy, a saját gazdáját nem ismeri fel a kutya, a környezetét se, semmit, csak menekül ész nélkül, nem azért, mert ezt akarja, hanem mert a szervezete csak erre képes.

Az agresszív kismalacságot meg szerintem nem én kezdtem, elég fellengzősnek tűnt maga a kérdés, hogy hát nem is érted, mert bezzeg a te kutyáid :) Normálisan is meg lehet kérdezni.

"De ha sokkot kapnak, akkor kikapcsol az agyuk, csak a menekülés marad, fel sem fognak ismerni, nemhogy hozzád szaladnának."

Akumi, te mindig jó dolgokat írsz, de ezzel most vitatkoznék. Férjem drótszőrű foxija mindig a lába közé szaladt, ha valamitől megijedt. Hogy ő védje meg, mert ő a falkavezér. Szóval nem mindig futnak világgá.

Kérdező: úgy, hogy nem elég körültekintő a gazda.

A rendes szakkifejezést most nem találom arra, amire gondolok, de majd vadászom nektek valami leírást róla.

A lényeg, hogy nem arról beszélek, amikor a kutya fél, vagy nagyon-nagyon fél, vagy istentelenül-rohadtul-borzasztóan megijed, hanem arról, amikor kikötik a villanyoszlophoz és az arcába dobnak egy marék petárdát, vagy csattannak egyet az autópályán, és a túlterheléstől "kisül" a kutya idegrendszere, nem tudatosan viselkedik, csak a legprimitívebb ösztönei maradnak aktívak. Ez idegrendszeri folyamat, nem tudatos és nem akaratlagos, és semmi köze semmilyen neveléshez.

Sok szilveszterkor meglógott kutyával is ez történik, azért nem találnak haza, mert "kikapcsolva" rohantak bele a vakvilágba, nem tudják az utat hazafelé. Ők is hiába érzik például biztonságosnak a kutyaházat, vagy a kertet, és bizonytalannak a külvilágot, ha az idegrendszerük feladja, nem bírja a terhelést.

Most is azért van balhé egy menhely háza táján, mert bevittek hozzájuk szilveszterkor egy súlyosan sokkos kutyát, aki nekiállt őrjöngeni, erre bebódították, és a már magatehetetlen és ezáltal kezelhető állatot lealtatták, menthetetlenül agresszívnek bélyegezték, esélyt sem adtak neki, hogy megmutassa, hogy milyen, amikor éppen rendeltetésszerűen működik az agya. Nem voltak képben azzal, hogy ilyen történhet, vagy nem érdekelte őket. Én láttam már kikötött és szétpetárdázott kutyát, az konkrét idegrendszeri károsodás volt, nem sima félelem.

A lényeg, hogy van az az inger, amitől tényleg kikapcsol a kutya. Addig jó, amíg nem láttatok ilyet közelről, komolyan.