Ezt miért csinálta? Mit rontok el?
A kutya rettenetesen szocializálatlan, ezért a legtöbb ismeretlen dologtól megijed, menekül. Emellett viszont domináns. (dolgozunk rajta)
Egy ideje már járunk suliba. Az első 1-2 alkalommal mindenre támadt, mostanra ez megoldódni látszott, azonban ma mintha átkapcsoltak volna benne egy kapcsolót... újra ugyan azok a hülyeségek...még a már jól begyakorolt dolgokkal sem foglalkozott, amik már jól mennek. Abszolút elfelejtette, hogy ott vagyok, dacoskodott, már csak azért sem csinált semmit, rám nézni sem volt hajlandó. Ezt miért? Eddig minden nagyon szépen ment, mintha kicserélték volna.
A játékért nem flakonozom. Az idősebb kutya dp-gyanús, így az ő mozgatása kimerül abban, hogy este mennek nyugisan sétálni, bandázni.
A flakonozás akkor jár, ha ok nélkül ugat. Illetve hát okkal ugat, mert képes a fákon ugráló madarakat is ugatni, de némileg feleslegesnek ítélem meg az akár fél órán keresztül tartó monoton ugatást. Először rászólok, hogy "csend", ha nem hatásos, rászólok megint, aztán mellé hajítom a flakont. Ez mondjuk egy kattanás után szokott lenni, mikor ő csinálná a hülyeséget (tudja miért haragszom, és ilyenkor rittig azt csinálja, ilyen pl. az ugatás).
Az idős kutya szokott vele játszani, kb 0-24-ben képes lenne vele pl. rongyot húzni vagy birkózni, de mivel ő sincs magára tekintettel, néha igenis le kell állítani a játékot.
A kicsi mozgatása a következőképp néz ki: reggel fél-1 óra intenzív biciklizés vagy futás (bicikli pórázon, futás nélküle), dél körül játékpercek (labdázás meg engedelmes-gyakorlás, ez attól függ, mikor érek haza, kb 1 óra) este meg korlátlan mennyiségű játék, nagy séta (2-3 órás, ebből 1 óra kerózás, futás vagy fél óra gyorsabb futás autó mellett, attól függ, mire van idő, meg mikor jönnek a többiek mezőzni.)
A kutyázás úgy néz ki, hogy van a környéken pár kutyás, akikkel nagyjából azonos időben van randink egy közeli tisztáson, ott labdáznak meg kikutyázzák magukat.
Az, hogy szocializálatlan, azt jelenti, hogy 8hetes korától 5 hónapos koráig egy kennelben volt. Annyi kapcsolata volt a gazdájával is, hogy kapott kaját, vagy ha rosszat csinált, kapott egy fülest ha estére kiengedték. Na ennek köszönhetően a férfiaktól, meg alapból a legtöbb (számára furcsa) embertől fél. Pl. tegnap egy esőkabátos nőtől ijedt meg.
Kutyákkal is óvatos eleinte. Odamegy, ismerkedik, de ha nem szimpatikus neki (általában szintén domináns ngyobb kutyák), akkor bunkózik. Ezt tiltom, akkor látványosan kerüli az adott kutyát. Kisebb kutyákkal gond nélkül elvan, vagy már jól ismert nagykutyákkal is. Pórázon ha nem támadó a másik kutya, figyelmen kívül hagyja, ha támadó, (eddig) már nem tör(t) ki.
Ebben van valami, de ha meg nem fogom kemény kézzel és nem foglalom le egész nap szigorúan, akkor rombol, rosszalkodik.
ha túl sok a szeretet (ölelgetés, együtt hesszelés az ágyon, bejöhet a szobámba, odabújhat mellém stb) akkor meg másnap bebunkózik a nagy kutyával, bepróbálkozik nálam stb...
Mellesleg meg egy kis nyuszi, egyelőre az ÖV elől menekül...
úgyhogy jól feladta nekem a kismajom a leckét...
De mégsem elég neki az a mozgás/foglalkozás ami van, mert különben nem lenne kedve fél órákig ok nélkül ugatni.
Ha több kell neki hát több kell, próbáld meg még jobban szétpukkasztani és ne pont futtatással, hanem interaktívabb dolgokkal. A tanulási fegyelem meg szerintem egy épp hogy 1 éves kutyától még nem teljesen elvárható :)
Meg ő már elvileg nem szocializálatlan csak volt.
Nálam volt ideiglenesben egy roti aki 2 évig csak udvaron volt és vagy ott vagy az engem megelőző ideiglenesnél verve volt, mert ő aztán attól is halálosan megijedt ha felemeltem egy botot, hogy eldobjam neki meg attól is, ha söpörtem. A szemétszagtól és kukáktól is rettegett. Emberekkel bizonytalan volt amit agresszióval próbált ellensúlyozni. Bicikli, kocsi, lépcső az is mumus volt.
Kutyákkal azt se tudta mit kezdjen és hirtelen mozdulatra, bármire egyik pillanatról a másikra képes volt agresszorrá válni. 2 és fél hónapot volt nálam, ez mind elmúlt addigra.
Ne úgy fogd fel ezt az egészet a kutyáddal, hogy neked dacoskodik meg direkt idegesít. Mivel szoktad büntetni egyébként?
Büntetni konkrétan nem nagyon szoktam. Tehát még a pórázt sem rángatom, inkább elvonom a figyelmét, vagy csak "nem" és pici pórázrántás (mert egy erősebbtől bezuhan). Ha nagyon nem hallgat már semmire, akkor flakon, de az már csak ha nagyon túlpörög.
Kutyákkal okés a szocializációja, emberekre nagyon félős. Van, hogy olyanoktól is beparázik, akikkel egyébként jóban van. Ma pl. egy új tanítványomtól ijedt be. Mondjuk a kiscsaj se értette meg igazán, hogy akadjon már le a kutyáról, mert zárkózott, de mivel ment meg piszkálta, (leguggolt, gügyögött neki, hívogatta) annyira begőzölt, hogy a végén már remegett. Aztán egész nap be volt fordulva.
Mozgatni nem nagyon merem többet, mert képes lenne ő addig pörögni, míg túl nem erőlteti a szívét és össze nem esik...egyszerűen az agya nem fogja fel, hogy elég már...
Ma pl. annyira bepörgette magát,hogy még 1 órát labdáztam vele, és a végén szó szerint összeesett. Mindezt futás és kutyázás után. Aztán aludt vagy 5 percet, és elkezdett ugatni a falon egy pillangót...fekve.
Nem mondom, hogy ez akkora egetverő probléma, mert már így is nagyon sokat fejlődtünk, csak időnként zavaró, meg nem igazán értem.
Mármint fura úgy szeretni (mert imádom, nyilván), hogy egyik percben egy bújós cica, a másikban félős nyuszi, a harmadikban meg egy domináns agresszív kismalac...
Mert ha pl már bízom benne annyira, hogy jöhet bújni, meg odahívom mgam mellé tv-zni vagy valami, másnap tuti begőzöl. De így meg, hogy egész nap tudomást se veszek róla, csak mikor dolog van, nekem olyan furcsának tűnik a kapcsolatunk
Én a félősséget úgy iktattam ki, hogy mindig bedobáltam a mélyvízbe és utána az attól kisebb ugyanolyan ingerek már nem hatották meg.
Tehát mivel félt az emberektől, fogtam és pénteken mikor rajzottak a kolisok haza, bevittem a belvárosba, a pályaudvar mellé. A zsibongó tömeg közepén kellett végigmennie. Először még roggyant seggel, remegve, lábamhoz bújva jött vagy volt mikor lefagyott és nem volt hajlandó megmozdulni, aztán egyre ügyesebb lett.
Kukáktól való félelmén a szemétszállítós napokon kertvárosi séták segítettek.
Lehet neked is ki kellene próbálnod, hogy nem pillangólelkűként kezeled.
Én hámmal vittem mindenhova, már csak azért is, mert az elején sokszor bejátszotta a satufék hátrafelé megpróbálom kihúzni magam a nyakörvből dolgot és a hámmal való korrigálást sokkal jobban is vette mintha nyakörv lett volna rajta.
Egy erősebb nem-re már roggyantott meg remegett, de ha kellett rászóltam erősen, mert meg kell tanulnia, hogyha nem akkor nem és az tőlem jön nem egy semmiből becsattanó flakonból. Rájött, hogy attól, hogy le van állítva még nem dől össze a világ és nem eszem meg. A hám az elején otthon is rajta volt és így azzal is tudtam igazítani. Kellemesebb érzés mintha a nyakbőrét fognám meg, de mégis ért belőle és többet jelent mint egy nem.
Mikor kutyákkal durrant el az agya, főleg mikor az enyémekkel akkor sem tekinthettem rá pillangóként.
Ő is ugyanez a kombó volt mint a te dobid ( a félős nyuszi/bújós cica/agresszív kismalac) de én nem csináltam olyat, hogy figyelmen kívül hagytam. Nagyon sok szeretet kapott és ez váltakozott a kemény fegyelmezéssel. Nagyon lefárasztott az állandó figyelem és hogy közben a saját kutyáim megkapják ugyanazt a minőségű foglalkozást amit előtte, de megérte, mert hamar megtanulta, hogy mikor jár jobban ő is. Teljesen tiszta volt előtte, hogy van nagyon jó és nagyon rossz és ez csakis tőle függ.
Utcán nem parázik be, mert a póráz neki ilyen biztonsági eszköz. Ha leveszem, vagy nem érzi, hogy mögötte vagyok, akkor van para. Egyébként buszozunk, vonatoztunk már, sokat megyünk emberek közé.
Pl. ha idegen emberek jönnek hozzánk, már menekül az asztal alá. Ilyenkor mondjuk én ált. ordítozok az "idegenekkel" hogy akadjanak már le a kutyáról, mert sosem akarják hagyni feloldódni, mindenki kapásból gyomrozná.
A flakont tudja hozzám kötni, mert már tudja kb mikor sokallok be és akkor már sasol, hogy mikor jelenek meg flakonnal a kezemben. Olyankor rendes, mert megvárja, míg megcsörgetemXD
Egyébként nagyon köszi a tapasztalatokat, hasznos:)
Szerintem nem jó az ha előtte ordítozol az "idegenekkel", mert azt hiszi nyilván, hogy megvéded, szóval van mitől megvédeni. Ha van mitől megvédeni akkor van mitől félni is.
Jobb lenne ha a vendégekkel még azelőtt megbeszélnéd a dolgokat, hogy eljutnának a kutyáig. Ha nincs olyan értelmes, hogy felfogja, akkor az az ember ne találkozzon a kutyával lehetőleg, mert csak ront rajta.
Amúgy meg nem szabad eljutnod odáig, hogy besokallsz :D
Én nem vagyok egy türelmes ember, de a kutyáim mellett rengeteget tanultam, na jó van amikor emberekkel ugyanolyan lobbanékony vagyok, de a kutyák már igen igen nehezen hoznak ki a sodromból :D
Igen, próbálom tisztázni mindenkivel a szabályokat. Az első, amire megkérek mindenkit, hogy hagyják figyelmen kívül mindkét kutyát. Magántanítok, úgyhogy rengeteg ember megfordul nálam, és ezt általában személyes sértésnek veszik, ugyanis a legtöbben (szerencsére) szeretik az állatokat, de pont ezért azonnal le is támadják a kutyát. Valamelyik nap egy tizen jópár éves kiscsaj bemászott a kutya után az asztal alá, úgy fogtam meg a vállát, mert a kutya már szó szerint menekült. Na őt leordítottam például. De ilyen helyzetben tényleg képtelen vagyok nyugodt maradni, hiába akarnak ők "jót".
Egyébként direkt úgy neveltem már a kicsit, hogy ahogy megyek a kapuhoz, hátraküldöm, ezzel is elkerülve ezeket a letámadásokat, de tényleg vannak emberek, akik egyszerűen képtelenek megérteni, és képesek rárohanni, mert "jajj de cuki".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!