Tudnátok segíteni, hogyan alakíthatnék ki erősebb kötődést a kutyával?

Nálunk is voltak kötődési problémák, ami odáig fajult, hogy már féltem a kutyámtól és nem is szerettem vele lenni, ahogy ő sem velem. Én elkezdtem őt kézből etetni, de úgy, hogy mindig valamilyen feladatra kapott egy marék tápot. Pl. ha itthon voltunk, akkor ül, fekszik, behívás, stb. Séta közben meg arra kapott, ha rám figyelt (főleg kérés nélkül). Ezek mellett elkezdtem átalakítani a napjainkat. Napi kétszer vittem sétálni (ezt főleg a kézből etetés miatt, kint ugye azért nagyobb az inger, jobban kellett, hogy rám figyeljen), illetve napközben is amikor kiléptem az udvarra (még ha nem is hozzá mentem), mindig vittem vagy egy falat kaját, vagy játszottam vele egy percet, vagy kapott egy simit. A párom is segített, hiszen megbeszéltük, hogy ő ne adjon neki semmit enni és ha lehet, inkább csak én foglalkozzak a kutyával.

Hát kb. ennyi. Nálunk ezek nagyon beváltak.

A legjobb kapcsolatépítő "gyakorlat" egyébként a közös tevékenység, illetve a jutalmazás, pozitív megerősítés.

3-as voltam.

Nekem is volt az egyik kutyámmal ilyen gondom (nem értette, hogy nem a másik kutya a főnök, hanem én). Sok közös program (fegyelmező. séta, kirándulás). Egyszerűen begyakorolsz egy feladatot (természetesen nem egyet), kiadod az utasítást, amikor megcsinálja nagyon örülsz (ha úgy érzed, hogy nagyon túljátszod az örülést akkor már majdnem jó), és adsz egy falatot. Egyszerre 2-5 feladat (pl: ül, fekszik, ül pacsi) és szünet, csináljon amit akar. Ha van kedved behívod (érkezéskor akkor is hatalmas öröm, ha előtte szétkapta a szomszéd tényésznyulat), falat, pár gyakorlat, mindnek örülsz, falat és kezdődik előröl.

Nekem sokat segített, hogy az etetést úgy szervezem, hogy a kajástál letesz a kutya elé és "mesélek neki" pár mondatot, addig nem ehet. Nem ez volt a cél, de nagyban növelte a "tekintélyemet" (a tál mellet bármit mondtam enni kezdtek, nem csak a vezényszóra), azóta az etetés fontos része a "mese", meg is követelik