Mit tegyek? Szerintem túlságosan kötődök hozzá!
A történet az, hogy vagy egy border collie, aki kb. 7-8 éves, és már nagyjából 3-4 éve rendszeresen sétáltatom, heti szinten. Ez elég sok alkalmat jelent. A gazdája nem bánja, mert neki nincs nagyon ideje, a kutya meg, ha bekanyarodok az utcába, már kint van a kapunál. Négy év bőven elég volt, hogy elkezdjünk kötődni egymáshoz: azon kevés emberek közé tartozom, akit nem harap meg, ha fölé hajolok (kiskori trauma lehet), sőt, rögtön jön a puszi. És ilyen gesztusok, a minap az ölemben aludt el. Úgy érzem, már nem fair a gazdával és a kutyával, és magammal szemben sem, hogy ennyire kötődünk egymáshoz (én vagyok az egyetlen, akit póráz nélkül is követ, a főút mellett is akár). Mivel már idősödik, ez már meglátszik rajta, és ha meghal, nem tudom, mit tegyek, hatalmas űr lenne. Illetve amúgy is: ez így nem fair, hogy főleg rám hallgat, és jobban kötődik hozzám, mint a gazdájához.
Ti mit tennétek? Így hagynátok, vagy nem? Köszönöm a válaszokat!
válasza:Szerintem örülj, hogy ennyire elfogadott téged a kutya, és annak, hogy sok szép emléket, élményt kapsz tőle.
Mást nem nagyon tudsz tenni szerintem, nem hiszem hogy neked adná a gazdája, vagy mit szeretnél egyáltalán?
A gazdája tudja, és elfogadja ezt (azt mondja, de nem tudom), és nem szándékozom elkérni, panelban élek, és kiskorú vagyok. A gazdija örül, hogy valaki vállalja, hogy ezt a nem túl jó karakterű kutyát elvállalja, és maximálisan megbízik bennem. Örülök neki, de sokszor fáj a szívem, hogy nekem nem adatott meg a lehetőség egy kutyára / pont őrá.
A hangsúly azon van, hogy érdemes- e ezen a kötődésen változtatni?
válasza:Nem tudsz változtatni, csak ha elszakítod. Az nem lenne jó senkinek, se neked (mert fájna plusz bűntudatod lenne), se a kutyának (mert elveszítené azt, akiben a legjobban megbízik a világon), se a gazdájának (mert ott lenne a problémás kutyájával, akivel nem foglalkozna többé senki úgy, ahogy te tetted).
Ha saját kutyád lenne, azt ugyanolyan borzalmas élmény elveszíteni, örülj, hogy jobbá teheted az életét ennek a kutyának, különleges ajándék vagytok egymás számára. Ezt megbecsülni kell, amíg csak megadatik. Légy jóban a gazdájával, és ne hagyd cserben a kutyust.
A gazdájával jóban vagyok, kedvelem.
KEdves utolsó... a válaszod végén elsírtam magam. Nem fogom cserben hagyni. Csak sajnos a családom 99 %-a ellenzi, mert hogy csöves kutya, és hogy harapós. De még nem látták velem egy hosszú bringatúra után, ahogy elalszik az ölemben, vagy mellettem (a hátán fekve). És amilyen hülyék, nem is fogják.
Köszönöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!