Engem kevésbé szeret, vagy ez csak falkavezérség?

Mondd csak, tudsz egyáltalán örömmel menni a kutyádhoz? Csak annyi érzéssel, hogy az én kutyám, imádom, és most éppen ki akarom használni minden örömét, hogy vele lehetek?

Vagy éppen minden alkalommal úgy mész oda hozzá, hogy most aztán nézzük, miként tudom belenevelni, hogy én vagyok a falkavezér?

Ebben csak az a bibi, egy általános útmutatást le kell bontani a kutya és a gazda egyéniségéhez.

Erre pedig nincs leírás. Vagy születetten érzi valaki, miként lehet egy kutyát nevelni,és akkor nem foglalkozik a falkavezérséggel. Vagy elmegy egy iskolába, ahol megmutatják a gazdának, ő és a kutyája miként lehetnek megfelelő páros.

Na, micsoda sértődős kis kérdező :)

"Hát ez nem így van, akkor kezdődik a játék mikor a gazda úgy dönt, nem a kutya kezdi el, és akkor van vége a játéknak mikor a gazda befejezi és nem a kutya fejezi be."

Na igen, ez így igaz. De az marha nagy gáz, ha te "tankönyv" szerint neveled (nem tanytod) a kutyád. Szegény.

Van egy 5 hónapos amstaffom. Én vagyok a főnök, nagy szigorú és következes vagyok, addig és akkor játszunk, amikor én akarom, akkor ehet, ha engedem, mindenhova én lépek be először. Ha a lábam alá kerül "felrúgom" (arrébb billentem), mert nem akadályozhat. Stb, stb.

És meg van őrülve értem, ugrál, mint egy bolond (de nem rám).

De én nem nevelem.