Nektek is lenézik és kikerülik a kutyátokat?

Kicsit hosszú lesz, de ki kell írnom magamból:

Pár hónapja magamhoz vettem egy kóbor kutyát, 1,5 éves lehet (az tuti, hogy fiatal), izgága, minden érdekli. Elég "kemény" kinézete van a kis mérete ellenére, valami stafford keverék lehet. És fekete...Nem egy szép kutya.

Nem tud tökéletesen sétálni, ha kutyát lát, szuggerálni kezdi és húz(ni próbál), mint egy mozdony, viszont mindenféle méretű és fajtájú, nemű kutyával el tud játszani és igényli is, állandóan hívja a többieket játékra. (Nagyon ritkán kap össze más kutyával, de az is csak erőfitogtatás, csipkelődés, nem vérre megy a dolog.) Imád játszani, de sokszor nincs kivel...

A legtöbb gazdi elkerül minket, fölkapdossák a kiskutyáikat vagy tüntetőleg továbbmennek vagy elrángatják a sajátjukat ha közelebb megyünk :(

Igazából pont a hasonló kaliberű (pitbullok, bullterrierek)kutyák gazdái azok, akik szívesen megállnak, bevárnak minket vagy odajönnek ill. pár tacskós és beagle gazdi. A minap láttam egy nagyon viharvert pitbullt a gazdival, odamentünk és hatalmas játék lett az egészből. A póráz nélkül odarohanó kutyákkal sem volt eddig gond, látom az enyémen, hogy élvezi, ha körülveszi 2-3 nagy kutya :)

Nagyon szomorú vagyok, mert vannak napok amikor senki nem áll meg, rajta meg látom, hogy nem érti... És megjegyzéseket tesznek, minden nap beszólnak valamit, hogy "sunyin néz", meg "mindjárt harap", "agresszíven játszik" (?!!!), "neveletlen", stb. És ezt mindig a puccos emberek (többnyire nők) vágják a fejemhez, akiknek kis cuki fehér kutyuskájuk van. Érdekes, hogy a szakadt németjuhászos cigány srácnak, vagy az agyontetovált pitbull gazdinak soha nincs egy rossz szava, akkor se, ha valamelyikünk kutyája rossz passzban van. Én se szoktam soha mérges lenni, ha egy kutya odakap az enyémhez, mert nem szimpatikus neki (kutyám se veszi zokon)...

(Futtatóba se megyek már egy ideje vele, mert totál elment a kedvem a sok tutyimutyi, a kutyáját visszahívni és visszafogni képtelen gazdi miatt, akik osztják az észt.)

Szomorú vagyok és dühös is, mert rengeteget fejlődött, előtte pattogott össze-vissza és fojtogatta magát, most már jön láb mellett és nem ugat folyton, hívásra mellém jön, most fogunk suliba is menni, persze ezt nem látni kívülről, csak azt, hogy nem "tökéletes", de totál kész vagyok és tudom, hogy nem szabadna idegeskednem mert rá is átragad, mégis :/

Ki jár még hasonló cipőben? Ma beszélgettem egy bullterrieres párossal (én mentem oda, ők csak ácsorogtak) és ők is mondták, hogy örülnek, hogy oda mentünk mert őket is mindig elkerülik, merthogy az övék "harci kutya" és ezért nem is akartak ők jönni hozzánk. A kutyáink imádták egymást.