Miért nem (olyan) népszerűek a magyar kutyafajták idehaza? Mitől jobbak a külföldiek? Melyik a legveszélyeztetettebb?

A 9 magyar fajta közül csak a puli és a rövid szőrű magyar vizsla van jó helyzetben. Ők idehaza és külföldön is szép számmal akadnak.

A két pásztorkutyánk közül a kuvasz van talán jobb helyzetben, de nem sokkal. A komondor szinte a kihalás szélén, a világon kb. 5000 példánya él (ebből idehaza kb. 3500). Ez annyira alacsony, hogy ezzel az egyedszámmal jelenleg az FCI nem ismerné el a fajtát. Az utóbbi 5-6 évben a TK-s állomány évenkénti szaporulata a 200-250-ről a 100-150 példányra csökkent. Ez nagyon-nagyon kevés.

A három terelő közül a puli, mint már említettem népszerű itthon és külföldön is, a pumi és a mudi külföldön szinte egyáltalán nem, de idehaza is alig-alig ismert és ritka.

A drótszőrű magyar vizsla és az erdélyi kopó szintén nagyon ritka.

A magyar agár kicsit jobb helyzetben van, de ott viszont az utóbbi 20 év alatt nagyon szétvált az állomány, mivel két tenyész szervezet is volt (MEOE - küllem és verseny vonal, MATOE - vadászagarak).

Azért nem "népszerűek", mert az összes magyar fajta valamilyen célra lett tenyésztve - terelésre, őrzésre, vadászatra - és ezt a mai napig is végzik. Pl. egy erdélyi kopónak százszor több következetes nevelés kell, hogy ne fusson világgá az erdőben, mint pl. egy labradornak, egyszerűen azért, mert önálló munkára lett szelektálva. Egy kuvasz feladata a gazda javainak őrzése volt, ezért nem lehet(ne) zokon venni tőle, ha megharapja a távoli rokont. A pumi, mudi, puli nyájat tereltek, amihez a hangjukat is használták, úgyhogy ne csodálkozzon a gazda, ha megfelelő intézkedések hiányában a szomszédok feljelentik a folyamatos kutyaugatás miatt.

A magyar fajták még többnyire ösztönerősebbek, ezért használnak pl. gyakrabban rotit telepőrzésre, mint kuvaszt, mert kiszámíthatóbb, könnyebb vele.

A vizsla még relatíve a legegyszerűbb eset, és itt (meg a pulinál) vált el legjobban a munkavonal a kiállításitól, úgyhogy ki-ki találhat az életviteléhez jobban illő példányt. Vizslát lehet panelban tartani, de képzelj el egy erdélyi kopót ugyanott...

Az pedig hogy a külföldiek jobbak lennének? Nem igaz. Egyszerűen sikk külföldi fajtát venni. Ráadásul a magyar fajtákkal szemben sok tévhit él és mivel mindegyik munkakutya, ezért határozottabb gazdát igényelnek.

Aki megengedheti magának, hogy óriás vagy nagytestű házőrzőt tartson, az sok esetben kaukázusit vett, mert látta az őrjöngő videókat és az alapján ítélt. Egy komondor soha nem fog úgy őrjöngeni, nem egy temperamentumos fajta. A kuvaszról tévhitek vannak, hogy öreg korára meghülyül, az agyát elkezdi nyomni egy csont, stb. A komondornak még rosszabb a híre, hogy a gazdáját is megharapja, vasvillával kell odanyújtani neki a táplálékot, a bundája kezelhetetlen... Ezek mind ostoba tévhitek.

A terelők ugyanazt tudják, mint bármelyik nyugati terelő fajta, bár teljesen más a terelési módszerük. Én úgy gondolom hogy szilajabb lábasjószágot még jobban is terelnek, mint nyugati fajtársai. Viszont sokak szerint a mudi és a pumi inkább keveréknek néz ki, rondák. Ez persze ízlés kérdése. A pulival szemben pedig nagy előítélet a komondorhoz hasonló szőrzet, hogy sok vele a gond...

A drótszőrű magyar vizsla igazából nem tudom miért nem elterjedt. Küllemi okok lehetnek, hogy kevésbé simogatható? Nem igazán értem.

Az erdélyi kopót sokan olyan semmilyennek tartják. Sokan azt sem tudják hogy néz ki.

A magyar agár, mint akárcsak a többi agár nagyon megosztó kutya. Az alkatuk miatt sokan nyüzügének, rondának tartják. Ráadásul mindenki azt hiszi, hogy brutális mennyiségű mozgásigényük van.

Nekem 2 magyar fajta kutyám van és sétáltatásnál nagyon sokan fel sem ismerik őket. A komondort rendszeresen bobtailezik, pulizzák, óriás pulizzák, megkérdezik, hogy milyen keverék, van aki fehér újfoundlandit mondott, de még kuvasz is volt. Amikor mondom, hogy komondor, meglepődnek. Egyrészt hogy ilyen nagy, azt hitték a komondor kisebb, másrészt hogy miért ilyen nyugodt, hiszen ezek agresszív, vad kutyák.

A magyar agár pedig a whippet, olasz agár, angol agár, afgán agár(!) jelzőket is megkapta már.

mert nem képesek alkalmazkodni a városi élethez . kivétel talán a vizsla.

de a többi szépen lassan eltűnik,és talán lesznek más jellegű kutyák.

ma már csak vidéken és ott is egyre kevésbé alkalmaznak munkakörbe magyar kutyákat.

a népszerűség a divat,és a felhasználhatóság bohém keveréke. a népszerű kutyákat sajnos pont a mi országunkban rontják el :) a szaporítók pont a kereslet miatt és az alacsony ár miatt teszik a dolgukat.

vegyél vizslát komoly helyről : 1000 euró. vagy a netről már 20--30 000.-ft ért:)

belső tulajdonság ??? nem . ami számít az a küllem . mivel ha a kutyákat a wessenjük alapján vennék az emberek ,akkor más lenne a világ !

Nem értek egyet azzal, hogy nem tudnak alkalmazkodni a városi élethez. és nem hogy nem értek egyet, hanem nem is igaz.

Illetve nem csak az 1000 euros vizsla a jó. Sőt! 1000 euros küllemkutya, champion szülőktől, külföldre vagy 50-80 ezerért, munkavizsgás szülőktől, vadászkennelből... egyértelmű, hogy az utóbbit választanám. És nem a pénz miatt.

A rövid szőrű magyar vizsla most relatív népszerű, kiállításon is egész nagy számban jelennek meg.

Puli és puliszerű keverékek vidéken-falvakban még mindig sok portán ott vannak, viszonylag kicsik, bírják a kinti tartást és jó jelzőkutyák.

A magyar agár igen alacsony lehet az egyedszám, mivel náluk ismét lesz B-törzskönyvezés - vagyis a már tk-s egyedekkel nem biztosított a fajta beltenyésztés nélküli fennmaradása.