Mit tehettem volna még?

Mi panelba lakunk:( idén sikerült költözni,amikor tudok én is segítek, menhelyeknek szoktunk tápot vinni karácsonykor egymásnak nem veszünk tavaly, tavaly előtt rengeteg pokrócot vittünk, a kutyámnak meg a többieknek én is mindent megadok ha már egyszer megvannak, tápból sem a gagyit kapta de már nyersezünk. Remélem összejön nektek sok sikert hozzá.

ÉN is hoznék kutyát ha lehetne és az enyém kijönne velük de hát párom nem engedi azon is csodálkoztam, hogy megállt és mondta, hogy tegyem be a kocsiba elvisszük.

Köszi, most egy kicsit jobban érzem magam:)

Úgy gondolom, hogy nem nekünk kellett volna megállni, hanem aki elütötte és sajnos a doki sem ingyen vizsgál, odavisszük pénz nélkül szerinted foglalkozik velünk? akiknek ez a feladatuk azok sem segítettek,végül mi lettünk a hibásak amiért nem hagytuk ott.

Mellesleg ugyanúgy megmaradt az a rossz érzés,ami volt, bár annyiból talán könnyebb, hogy látszott a kutyán, hogy nem szereti a simogatást csak tűri és hiába mentünk utána, nem jött oda, fájdalmai nem voltak persze ezt így megállapítani nem lehet, hogy volt-e belső sérülése. Nem tudom, hogy ki vállalja kóbor állat orvosi vizsgálatát, ellátását. Ha meg a másik oldalról nézzük és nem lett komolyabb baja, akkor valószínűleg így jobb neki, hogy nincs emberek között(ahogy észrevettem összehasonlítva más kutyával, nem tudom pontosan megfogalmazni, de nem volt meg az a bizonyos kötődés az emberhez,nem próbált közeledni semleges volt "elviselem, hogy itt vagy, de semmi több" ennek ellenére nagyon szerettem volna segíteni) és nem biztos hogy jobban járt volna, ha berakják 100 másik kutya mellé, vagy rajta gyakorolják a műtéteket, Sajnos van ilyen tapasztalatom, a cica akiről már itt írtam, hogy kóbor volt elcsapták stb rajta gyakoroltak, tudom mert mi vittük állandóan a műtétekre és voltak rajta a végén olyan vágások is amire nem tudtak értelmes választ adni.

Tényleg nem tudom, nagyon nehéz ez így, nagyon nem működik ez a dolog az országban. Nyugodtan kövezzetek meg érte de ebből az estből kiindulva és így végiggondolva amit ennél a kutyusnál tapasztaltam, az emberekhez való kötődés hiánya, örült hogy minél távolabb lehetett tőlünk és ha nem lett baja akkor lehet hogy jobban járt így mintha bezsúfolták volna valahova 100xedik kutyának.