Viszed/vitted iskolába a kutyádat? Ha igen, miért, ha nem, miért? Mit gondolsz arról hogy a kutyaiskolában elsősorban a gazdit tanítják, és csak másodsorban a kutyát?

A keveréket nem vittem, mert nem tartottam fontosnak. A rotit már igen, mert szerettem volna, ha szakember segít a képzésében, hiszen vizsgára szerettünk volna menni (bh, ipo), de sajnos tükörsuliba mentünk, ahol jól elcseszték a kapcsolatunkat. Azóta a mínuszról már szépen felálltunk, de tarthatnánk már jóval előrébb is...

Alapvetően egyébként nem vagyok suli párti, ami szükséges, azt itthon is meg tudom tanítani. Most meg már pláne eléggé elvették a kedvem. Oviba is jártunk, ugyanoda, már az nem volt jó, nem is értem miért mentünk tovább a tanfolyamra :/

De amúgy meg pont ez az! Aki csak azért vesz kutyát, hogy kerti dísz legyen, annak hidd el, eszébe se jut foglalkozni vele, nemhogy még képezni és pénzt költeni ilyesmire!

Ja igen. Egyértelmű, hogy a gazdát/kutyavezetőt kell megtanítani arra, hogyan is dolgozzon a kutyával. Nem szeretem a bentlakásos képzéseket pl.

Nem voltam soha nagy kutyás, gyerekkoromban mindig volt kutyánk, de óriási nagy telkünk volt és különösképpen nem foglalkoztunk a kutyákkal.

Viszont, most úgy hozta a helyzet, hogy megmentettünk egy kutyát, két hónaposan került hozzánk. Sokszor érzem, hogy jó lenne elvinni kutya suliba, már csak azért is, hogy legyenek "barátai", ( ez a legnagyobb gondunk) de a szó szoros értelmében mucsaröcsögén lakunk, ahonnan órák hosszat kellene utazgatni egy pár órás oktatásért.

Itthon tanítgatom, az alapvető parancsszavakat: ül, fekszik, marad, hozzám, hozd vissza, - érti és meg is teszi.

Hála Istennek, nem olyan fajta kutya, akihez mindenképpen oktató, kiképző kell. Csak a játék a fajtársakkal hiányzik nagyon :(

Első kutyám a jelenlegi.Én vittem volna kutyasuliba,hogy többet tanuljak meg a kutyákról,de akkor amikor kaptam a kutyámat,nem volt pénz kutyasulira.A kutyusnak mindent megadtunk,de a sulira nem tellett,plusz a szüleim feleslegesnek tartották.Aztán én itthon neveltem,foglalkoztam vele. Elég jó kutyát faragtam belőle.Nem panaszkodhatok:)

Következőleg egy erősebb jellemű fajtát szeretnék,akivel járhatok suliba,mert érdekelnek a vizsgák,őrző védő stb

Nem vittem egy kutyámat sem suliba, mert mindent meg tudtam nekik tanítani.

Azonban sokan gondolkoznak még így, közben maguk sem veszik észre, hogy a kutyájuk a fejükre nőtt. Van a családomban olyan, ahol nem merik elvenni a kutyától a játékát vagy amit éppen megszerzett, az eb adott esetben lemorogja, leugatja az embert. De hiába beszélek, nekik már volt kutyájuk, ők majd tudják. Hát jó, de ezt sosem fogom megérteni.

Amikor az első kutya hozzánk került azt beszéltük meg, hogy nem visszük suliba, mert az "ül, fekXik, hempereg" megy otthon is.

Aztán egyszer elrántott. Egy szemüveg és némi bőr látta kárát.

Tapasztalataim:

Az iskolát nagyin meg kell válogatni. Sokféle van, nem minden iskola való mindenkinek. (én a klikkerre "harapok", inkább a "rángatósat" fogadom el).

Amit én tanultam:

Türelem

A feladatok tanítása (sokat saját kútfőből is tanítok, amit nem ott konzultálunk)

Az "idegen" kutyák és gazdák kezelése

Amit a kutya tanul:

Kommunikáció és játék a többi kutyával és emberrel

Közömbösség: Ha feladatban van, az ég is leszakadhat (na ez csak néhány "kedvenc" feladatnál sikerül, de az igény megvan)

Én fontosnak tartom a póráz nélküli játékot a suliban (a szocializáció miatt)