Ha a tenyésztő beteg kutyát tenyészt, mit csinál?

És még annyi megjegyzést írnék, hogy szerintem aki mondjuk 200 ezerért vesz kutyát, nem valószínű, hogy ki fogja dobni bármi miatt is, max. eladja. Na és ez egy "jó" példája annak, hogyan kerülhet szaporítóhoz egy törzskönyves kutya... (Ó, de jó is lenne az az ivartalanítási kötelezettség... Mert ugye ha tenyésztési szándékkal veszi valaki, annak a minősége is olyan, amit adnak neki, hogy nem fogja magát meggondolni. Ha meg nem válik be a tenyésztésben, akkor csak van tán annyi esze, hogy ivartalaníttassa... Legalábbis ha felelős tenyésztőhöz került az a tenyészteni szánt kiskutya.)

Amúgy örülök neki, hogy ilyen értelmes eszmecserét folytatunk! :)

És abban is igazat adok Neked, hogy a magyar vásárlóréteg kutya szempontból sajnos elég tájékozatlan. Vagy inkább tapasztalatlan. És hát a pénz is nagy úr sajnos, szerintem sokan lennének igényesebbek úgymond, csak nem tudják megfizetni, na meg ugye emberi tulajdonság, hogy most, azonnal, minél olcsóbban kell. És ez a baj. Mert abba nem gondolnak bele, hogy most megveszem a kutyát 30 ezerért, eü. garancia nélkül, később ne adj Isten kijön valami genetikai betegség (nem minden esetben, bár ez inkább csak szerencsén múlik szerintem) és ráköltenek 150 ezret. És akkor ha belegondolunk, ha vettél volna 100-ért tenyésztőtől egy egészséges kutyát, olcsóbb lett volna és az állat sem szenved és te sem. Ellenben, egy normális tenyésztőnél, ha mégis föllép valamilyen genetikai probléma, betegség, garanciát vállal, visszaadhatod neki a kutyát a vételár visszafizetése mellett vagy ha nem akarod visszaadni, akkor - ha korrekt és olyan a szerződés - akkor részben vagy teljes egészében anyagi és erkölcsi felelősséget vállal a kutya kezeltetésében. És akkor vissza is kanyarodtunk az eredeti kérdéshez.

Bár megmondom őszintén, azt már nem tudom, hogy a nagybetűs tenyésztők között Magyarországon hány van, aki valóban garanciát vállal? Vagy ez is csak egy idealisztika, amit maguk a tenyésztők is hangoztatnak, de a gyakorlatban mégsem valósul meg? Na nekem ez a rejtély...

Még mindig én vagyok. :)

Két dolgot tudok elképzelni, ill. hármat.

- visszaveszi, s megtartja, mint családi kedvenc

- ha olyan súlyos a betegség, hogy a kutya élete szenvedés tőle, visszaveszi és elaltattatja (bizonyos esetekben ez muszáj is, mert úgyis elpusztulna sok szenvedés közepette)

- a gazdi megtartja, ha a betegség nem olyan súlyos, hogy altatni kellejed, de pl. egész életen át tartó gyógyszeres kezelés, akkora tenyésztő ennek anyagi vonzatából részt vállal (hiszen az ő felelőssége is benne van a kutya minőségében)

Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy akár ingyen, akár pénzén beteg kutyát adjon oda bárkinek is egy tenyésztő. Egyrészt nem etikus, másrészt az ő renoméját is rontja. Még ha hobbi kutyaként eléldegélhetne, én még olyanról nem hallottam és mint írtam, nem tartom etikusnak és szerintem nem egy elegáns megoldás egy visszaadott beteg kutyát másnak odaadni. Persze lehet van ilyen, de ha van is, akkor max. ismerősének adná oda, ha annak kell így is.

"Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy akár ingyen, akár pénzén beteg kutyát adjon oda bárkinek is egy tenyésztő"

Helyesbítenék. Ugyanis a legtöbb betegség csak 1-3 éves korban kerül a felszínre, kivéve (bordernél)a TNS, tehát az előbbi mondatot arra értem, ha később a kutyáról kiderül, hogy beteg és a tenyésztő visszaveszi.