Szerintetek miért tette ezt a kölyökkutya a gyerekkel?

Hetes vagyok. A grabancrázás oké. Az anyja is így fegyelmezi. De az elv ugyanaz: ha jól csinálod, nem kell bünti- ezt kötődéssel érheted el, azt meg játékkal és azzal, hogy érzi, te érte is vagy, szereted. A szituáció előtt, amikor látod, hogy kipattan a fejéből a szikra, vagy a szituációban lehet büntetni, utána teljesen felesleges. A klikkerképzés ezen alapul pl (az más téma jó vagy sem) de a lényege, hogy PONT az adott helyzetben dícsér vagy tilt. Semmit nem szúrhatsz el, ha azt nézed, hogy ő egy szőrös 2-3 éves kisgyerek, csak rág, szagol, ugat és nem olyan steril, mint a kétlábú kisgyerekek. A fejecskéjét ne simogassátok, főleg ne fentről, neki mindörökké óriás lesz az ember :) Guggolni hozzá, játék közben is, a szintjén kezelni és ismerősök se rohanják le, majd ő kezdeményez. A kutya agyában nagyjából az van, hogy te vagy az ő családjának a feje, kicsit az ő anyukája is, és mindent el fog követni, hogy megfeleljen neked, csak tudtára kell adni, hol vannak a határok. Következetesen, de szelíden, szeretettel, különben sosem érti meg, max félelemből fogad szót. Az meg nem boldog kutyélet. remélem segítettem kicsit. Ha érdekel a téma, olvasgass a neten a tükör módszerről, kutyától függetlenül is remek önismereti út ;)

Oké, hogy szokják egymást de azért ne féltsd túl a gyereket. Egy 11 hetes kutya ha akarna sem tudna kárt tenni benne, főleg hogy nem is akar

Biztosan a szoktatásra értette előző is, nagyon sokan nem foglalkoznak ezzel, pedig kéne. Attól félünk, amit nem ismerünk, a kicsid ha megismerik egymást nem fog félni a kutyustól, hisz együtt nőnek fel.

Játszott, ő még kölyök. Jól tetted, hogy határozottan letiltottad, de ez nem agresszív megnyilvánulás volt a részéről. Szerintem :)

Ennyi idősen még nincsenek a babának olyan kognitív képességei, hogy komoly nyomot hagyjon benne, ha mellette hagyod a kutyát, sír egy ideig aztán abbahagyja. A kutya viszont azt tanulja meg, hogy síró babát lehet megvigasztalni, sőt, lerohanni sem fogja később. A fokozatossággal sok esetben azt éred el, hogy a kutya frusztrált lesz a gyerekek társaságában, mivel túl óvatos akar majd lenni

Utolsót megerősíteni tudom csak. A későbbi békés, felhőtlen barátság miatt írjuk, és a biztonságotokért. Amiből kiinndulni érdemes: a kutya gyorsabbban fejlődik agban, mint a gyerkőc, valahogy hozd össze szoktatás közben a ketttjük tempóját. Kb úgy, ahogy két tesót akarnál összeszoktatni, hogy később ne legyenek féltékenységi rohamok. Anya vagy, zsigerből menni fog én ezt gondolom. És tök klassz körültekintésre vall, hogy gyüjtöd a tapasztalatokat is ez ügyben pl itt. :)