Szerintetek miért tette ezt a kölyökkutya a gyerekkel?
11 hetes német juhász, egy hete van nálunk. Sokat vagyunk kint vele az udvaron, tanítgatom mindenre.
Ma a 2 éves kislányom homokozott, és ott voltam a közelében a kutyával, arra is tanítom, hogy a homokozóba nem mehet be.
Játszottunk már sokat, már inkább csak pihenni akart a kutyus, mindig lefeküdt az árnyékba, kicsit messzebb a homokozótól.
Mikor én is egy picivel messzebb jöttem, kb 4 méterre, odaszaladt be a homokozóba, és majdnem fellökte a lányom, szagolgatta, és kivette a kezéből a lapátot. Rögtön rászóltam, már amikor szaladt, és rohantam oda, de nem reagált, ezért a "grabancánál" fogva raktam ki a homokozóból. Visszajött még kb 3szor, akkor már szinte kidobtam, ezután leült, és ott maradt.
Miért vette ki a lapátot a kezéből, amikor volt ott sok más játék is?
Miért jött vissza, ha egyszer elég határozottan kitettem?
Jól fegyelmeztem? Kéne valahogy büntetni?
pont azért fogtam a grabancánál, mert durvább nem akartam lenni, de éreztetni akartam, hogy ez nagyon nem volt jó, amit csinált.
Gyerekekkel szoktatom, van egy 4 éves is, de a kisebb még nagyon megijed ha közel megy hozzá a kutya, messziről viszont nagyon szereti nézni.
Nem volt eddig kutyánk, úgyhogy a gyerekeknek nagyon szokatlan ez egész, de mindig mondják, hogy menjünk ki hozzá.
Ahogy már itt írták az a kiskutya még egy rakoncátlan kisgyerek és abban a korban van, amikor még próbálgatja, feszegeti a határait tehát már nevelni kell és persze ez a nagyon játékos korszaka.
A kisgyerekek is ilyenek. Mindig azzal akarnak játszani, amivel nem lehet, vagy ami nem az övék. A sajátjukra ráunnak. Most épp a lapát tetszett neki. Nézd meg a játszótéren a kicsiket a homokozóban: néha bizony van sírás, hiszti mert az egyik elveszi a másik játékát.
Nekem ugyan macskáim vannak de azok sem játszanak sokat a saját játékaikkal inkább ellopják a gyufát, a cérnagombolyagot, a radírt, a tollat és bármit, ami érdekesnek tűnik számukra. A kutyusnak most a lapát kellett.
Én is úgy látom, hogy nem akarta bántani a gyereket csak csintalankodott és szerintem azt is érzi, hogy ő egy kisember, akivel játszani lehet.
Csak egy pajtit keresett magának.
Más ha foglalkoznak a kutyussal meg más, amikor magának keres játékot.
Szerintem is nyugodtan és higgadtan kezeld a dolgot. Az ilyen grabancnál megragadós esetek nem tesznek neki jót inkább a határozott, emelt hangú NEM! jobban megtenné.
Egyébként meg most kell összeszoktatni a kisgyerekkel, amíg könnyebben nevelhető. Most kell összehaverkodni, megszokni a gyerek közelségét nem kell őket elválasztani. Ha együtt nőnek fel és vannak közös élményeik akkor válik igazán társsá a kutya később de ha folyton lepattintod a gyerekről akkor mindig tartani fogja a távolságot a kapcsolatuk már nem lesz olyan baráti.
Az utolsó reakciód volt a legérthetőbb a kölyök számára. Vannak gyerekeid, így nagyon is tudhatod, hogy hiába mondasz valamit akár a nagyobbnak is, nem lesz elég egyszer.
Nem kell büntetni, ha fegyelmezed. Sőt..amikor kint maradt,egy idő után járt volna a dicséret.
Ezt a grabancozást kutyasulis oktató mondta nekem egyszer, a dominancia miatt. De akkor inkább ne használjam egyáltalán?
Az a baj, hogy a kétévesem még nagyon megijed, ha közel megy a kutya. Néha megengedi, hogy megszagolja a cipőjét, de ennél közelebb még nem tudtam vinni. :)
De gyakoroljuk!
De a lényeg, hogy nem állhattam felette határozott NEMeket mondogatva, miközben a gyerek pánikolva bőg... :)
Mindig velünk van a kutya, amikor kint vagyunk, pont azért, hogy a kutya és a gyerekek is szokják az együttlétet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!