Ti szoktatok csirkecsontot adni a kutyátoknak? Nem akad meg a torkán?

Főoldal

Bioszféra

Glóbusz

Univerzum

Társadalom

Tud-tech

Gyűjtő ember

Iskolapélda

Impakt faktor

Ön Szerkeszti

Ehet-e csontot a kutya?

A „csontevés” sok szempontból fontos a kutyák számára, de kerüljük a szilánkosan törő csöves csontokat. Néhány szabályt ezen kívül is is érdemes betartani.

A kutya - akárcsak a macska - húsevő-ragadozó (carnivora), tehát táplálékát nem kifilézve, hanem szőröstől-bőröstől (csontokkal együtt) kebelezi be. A csontok kalcium- és foszfortartalmára az állatnak szüksége van saját életfolyamataihoz, a megfelelő szilárdságú csontok felépítéséhez. A kalcium és a foszfor felszívódásához ugyanakkor nélkülözhetetlen a D-vitamin, amelynek előanyagai megtalálhatóak a szervezetben, aktivizálását azonban nagymértékben a napsugárzás mozdítja elő – írja Sütő András, az MTI szakértője.

Fontos tudni még, hogy a felszívódás nem véletlenszerű, hathatóssága függ a kalcium és a foszfor mennyiségétől, azok egymáshoz viszonyított arányától is. Az ideális kalcium- és foszforarány 1,3-1: ez az arány található meg a kereskedelmi forgalomban kapható csonterősítő tablettákban is. Hetente 1-2 alkalomnál gyakrabban ne adjunk csontot a kutyának. Lehetőleg két „csontos nap” között mindig legyen egy-két „csontmentes nap”, amikor az állat konzerv- vagy tésztafélét fogyaszt: ez ellensúlyozza a csont keménységét, és nem okoz szorulást.

Három hónapos kortól kedvencünk már kaphat csontot, ami azonban nagyon fontos: a mértékletesség. Bármennyire szereti is, egyszerre ne kínáljunk neki nagyobb mennyiséget, és amit elé teszünk, azt mindenképpen alaposan főzzük meg, soha ne adjuk nyersen.

A jó csont

A szilánkosan törő csöves csontokat (elsősorban víziszárnyasok, öreg kakas és tyúk végtagcsontjait) ne adjunk az állatnak, mert belefúródhatnak a nyelőcsőbe vagy a bélbe, komoly sérüléseket és vérzéseket okozva.

Lehetőleg baromfi vagy nyúl lapos csontjait (például farhátot, mellcsontokat), vagy jól megfőtt csirkenyakat tálaljuk elé. Ezek nem fognak problémát okozni. A nagyobb, főtt csöves csontok rágcsálása (sertés- vagy marhacombcsont és -lábszárcsont) kiváló elfoglaltságot nyújt a számára, és élettanilag is jó hatással bír, emellett a fogait is tisztítja. Sertéscsontot azonban az Aujeszky betegség miatt csak és kizárólag hőkezelve (sütve vagy főzve) adjunk oda.

Pro és kontra

A csontetetés tisztítja és erősíti a fogakat, élvezetet, élményt jelent a kutyának (addig sem a szék lábát rágja), leköti a felesleges energiáit. Segíti az emésztést, jó állapotban tartja a fogakat és a fogínyt (jobb, mint egy fogkefe), segíti a bűzmirigyek kiürülését, a benne lévő velő fontos fehérjeforrás.

A hátrányai viszont, ha kedvencünk habzsol, és rágás nélkül nyeli le a csontot, az komoly gyomormegterheléshez vagy a túlevés miatt akár gyomorcsavarhoz is vezethet. Túl sok csont fogyasztása miatt a bélsár fehér és nagyon kemény lesz, ami miatt obstipatio (bélsárrekedés) alakulhat ki, ami nagyon fájdalmas. Ha kedvencünk nem tud bélsarat üríteni, és nem visszük időben állatorvoshoz, az akár szepszishez is vezethet. A sok csont a gyomorban hányást, a belekben pedig elzáródást vagy vérzést okozhat, idősebb kutyáknál pedig a vastagbélben tömbszerűen összeállt csontok eltávolítása gyakran csak műtétileg oldható meg.

A csont „helyettesítése” attól függ, hogy milyen célzattal adjuk kedvenceinknek a csontot. Ha jutalomfalatként, akkor inkább adjunk igazi jutalomfalatot (egy kis darab száraz kutyaeledelt vagy virslikarikát). Ha unaloműzőként, akkor inkább állatkereskedésekben árusított emészthető műcsontot kapjon. Ha viszont kalciumpótlás a cél, akkor adjunk kalcium-kiegészítő tablettákat.

ma 11:34

A csont főzve kristálykemény. Nyersen viszont hajlékony, nem törik olyan könnyen. Szóval az idézeted sem fedi a teljes valóságot. Nem biztos, hogy amit leírnak, az igaz is.

Szoktam. Csirke alsó - felsőcombot, nyúlcombot , nyúl lapockát is. Néha bárány lapockát kap, ami bő fél kiló darab, "comb" formájú - csontostul mindenestül.

Nagyon szereti, főleg a báránylapockát :*