Mennyi gond van egy pomerániai törpespiccel? Igényel valami különleges bánásmódot?

1/nem veszünk ajándékba élőlényt, főleg nem meglepetésnek

2/ jó anyagi helyzetbe lehetsz ha egy több százezer forintos kutyát akarsz ajándékozni valakinek.

A pomi egy elég igényes fajta, már csak a bundája miatt is, nagyon sok meló van abban hogy valaki szépen karbantartsa a pomija bundáját és ne egy járkáló szőrcsomó legyen az egész kutya. Ahogy írták fordítva is kell simogatni, kozmetikázni kell, szóval jobb ha a barátnőd elkezd keresni egy jó kutyakozmetikust akitől kitanulhatja a bunda ápolását.

Ez a fajta nagyon drága is ritka. Remélem azzal tisztában vagytok hogy az ilyen 40-50 ezerért árult kutyák azok mind szaporítottak (tehát kutyagyárosok árulják őket), na az ilyen helyről nem szabad kutyát venni ha tényleg igazi pomit szeretne a barátnőd és nem egy betegeskedő keveréket, akivel járkálhat állandóan az állatorvoshoz mert minden baja van (ennyi erővel már fogadjatok örökbe jelképes összegért egy kutyát, kb ugyan ott tartotok csak nem lesz lenyúlás az egész).

Tehát az ilyen jellegű hirdetéseket került el jó messziről:

[link]

[link]

[link]

Na már most az első linken elég szembetűnő hogy a kutya igencsak eltér egy fajtatiszta pomitől: [link]

A kicsik sem fognak másképp kinézni felnőve, de ilyen sima spicceket menhelyen ingyen örökbe lehet fogadni, de ezek nem pomik, amit mint írtad a barátnőd nagyon szeretne.

Nos ha nem számít az ár, viszont szeretnéd magatokat egy gyönyörű, egészséges, ízig-vérig pomi kiskutyával megajándékozni, aki legalább 10 évig hű társatok lesz, akkor én tuti hogy ezek közül a kennelek közül vennék kutyát:

[link]

[link]

[link]

[link]

A kutya 10-15 évig hű társa az embernek, éppen ezért nagyon alaposan át kell gondolni a tartását. Értem én, hogy nem a hátad mögül húznád ki, hanem előtte megbeszélnéd a barátnőddel, de vajon a barátnőd kellőképp felkészült egy kutya tartására? Mint előttem is írták, ez egy igényes fajta, rengeteg odafigyelést és törődést igényel, ahhoz hogy olyan legyen, mint amit a képeken látni. És ez csak egy része. Arról nem esett még szó, hogy a kutyát etetni kell a számára megfelelő táppal, ami nem egyelő a tesco száraz kutyakajával... Ezen kívül szüksége van napi legalább 2 óra aktív foglalkozásra és sétákra ahhoz, hogy ne szedje szét a lakást. Ugyanis, ha nincs rendesen lemozgatva, lefárasztva, akkor rombolni fog. Szétrágja a cipőket, bútorokat, szóval talál ő magának elfoglaltságot. Nevelni is kell őt, szocializálni, ami nem mindenkinek megy egyedül otthon. A kutyasuli kifejezetten ajánlott. Most persze lehet mondani, hogy minek, meg felesleges, mert majd így vagy úgy megoldjuk... de az igazság az, hogy ebből semmi jó nem szokott kisülni, kivéve ha az ember nem rendelkezik több éves kutyás tapasztalattal... Rendelkezik-e a barátnőd kellő ismeretekkel a fajtáról? Tudja-e, hogy milyen vérmérsékletűek ezek a kutyák, hogyan kell helyesen tartani őket, stb? Ezen ismeretek hiányában bizony nagy csalódás lehet az új kiskutya, ami mindnyájatokat meg fog viselni fizikailag és lelkileg is. Mert hiába hogy aranyos a pofija és selymes a bundája, ha a személyisége nem egy tipikus tündi-bündi kiskutyáé és lehet, hogy a barátnőd ezt nem is tudja. Lehet, hogy ha birtokában lenne minden info a pomiról, akkor esze ágában sem lenne ilyen kutyát tartani.

Az, hogy megveszed a kutyát, még önmagában édeskevés. Szükség van egy kezdő szettre, mint fekhely, hám, póráz, eledel stb. Ezeken kívül pedig lesz a kutyának egy bizonyos havi költsége, mert meg kell neki venni az eledelt, el kell vinni kozmetikushoz. Féreghajtás 3 havonta, kötelező oltás évente, gond esetén állatorvos, amire nem árt tartalékolni, mert egy komolyabb betegség esetén simán ott lehet hagyni a dokinál 50.000 - 100.000 forintot. Fogja tudni ezt a barátnőd fedezni?

Alaposan beszéljétek át, mert óriási felelősség. Nem csak egy pomi, bármilyen más kutya, de szerencsére a lelkiismeretes jó tenyésztők nem adnak csak úgy akárkinek ilyen kutyát. Elég szigorú feltételekhez van kötve, hiába van 4 kilód a kutyára.

Azért a pominak a napi 2 óra aktív elfoglaltságban benne van a szőrápoláson (ami nem tudom, mennyi idő, de az én kutyaenciklopédiám szerint kéthetente elég fésülni, a túl gyakori fésüléstől tönkremehet a szőr) kívül minden.

Az nem sok (3 fél órás egészségügyi séta + fél óra labdázás vagy bandázás a többi kutyával).

Ami nehezebb szokott lenni, az a nevelés, mert hát jajj cuki meg pici meg minden... Ezért kezdetnek lepd meg barátnődet pár kutyás könyvvel (Jan Fennel: Kutyapszichológia, Cesar Millan: Hogyan neveljünk tökéletes kutyát), amit mindketten elolvastok.

A fajta igényeiről szerintem a legjobb tenyésztőket megkérdezni. Alapvetően ők értenek legjobban az ápolásukhoz és a tartásukhoz (de a nevelésükhöz már nem biztos).

A hétvégén a marina parton sétáltunk amikor kirontott a lépcsőházból egy ilyen kisizé és nekiugrott a yorkimnak:)

Annyira meglepő volt a dolog, hogy a kutya és mi is a férjemmel csak néztünk mint a borjú.

Az utána kisasszézó T. gazdi elnézést kért ugyan és inkább muris volt a dolog mint bosszantó - az én kutyám is úgy meglepődött, hogy pár percig ált mint bálám szamara és csak pisogott a kutya után:)

Viszont nem tudom mennyire lenne "muris" ha nekigurana egy vérmesebb kutyának, gyereknek ....