KUTYÁSOK! Szerintetek bevállaljam? Ha Cesar-féle pórázt teszek rá, elkerülhetem hogy feltörölje velem az utcát?
Egy falubeli ember megkérdezte, nem sétáltatnám-e a kutyáját, mert neki nincs rá ideje. A kutya egy 4 éves 50 kilós németjuci, aki "nem túl barátkozós" típus, és ha meglát egy embert vagy kutyát a láthatáron, célba veszi, bár az nem derült ki, hogy mi célból veti rá magát.
Én egy 17 éves lány vagyok, szintén 50 kilós. Van egy 10 kilós, nagyon jólnevelt, engedelmes kutyám. Néha sétáltatom az ismerőseim kutyáit, de egyik se ilyen nagy és engedetlen. "Fejben" sokat tudok a kutyanevelésről és persze szeretnék minél több gyakorlatot is szerezni, de nem tudom, ez a dög nem rántana-e pofára. :D A gazdája elmondása szerint (középkorú férfi) még őt is elrántja, akkor nem tudom, mit vár tőlem? :O
Bár ő valószínűleg nem ismeri a Kutyadoki által használt magasan fül mögé tett textilfojtót. Úgy tudom, ennek megfelelő használata meggátolja hogy a kutya magával rántson. Igaz ez? :D
Na meg ott van az is, hogy én szívesen szereznék örömet ennek a dögnek, de nem is tudom...
A fentieket figyelembe véve, mi a véleményetek az egész helyzetről? Köszönök minden hozzászólást!
Na igen, valóban nem fogalmaztam egyértelműen. Abban igazad van, hogy kiképzést gyakorolni bőven jó egy közepes méretű (és temperamentumú) kutya. Viszont mivel itt NJ-ről volt szó, ebben a kategóriában az erős show vonal a "puhábbja", és nyilván köztük is vannak ösztönerős és akaratos kutyák, de nagy általánosságban nem az a jellemző...sajnos...
Egyébként abban is igazad van, hogy a magunkfajta 50 kilós leányzók kezében vajmi kevés fizikai fegyelmezési eszköz van. Én eleinte (szégyen vagy nem) ráfeküdtem a kutyára, hogy megértse. Könyvet írhatnék, mennyit szerencsétlenkedtem, mire elértem dolgokat az ölbemászós macikutyámmal... Egy szó mint száz, én sem kezdenék a kutyával, maximum majd ha el lehet távolítani az eredeti környezetéből.
Én is előjegyzek egy példányt! :D
Azt hiszem, igazatok van. A legnagyobb kutya amivel foglalkozni szoktam, egy megtermett magyar vizsla kan, ő nem tudom, hány kiló, de biztos nincs azért ötven. :D Most lesz ez a mérges labrador, ő se olyan pici, de egyáltalán nem tartok tőle, a körülmények miatt, sőt, várom. :) Ha kölyökként rám bíznának egy németjuhászt, hogy neveljem fel, szívesen belevágnék, nem tartanék tőle. Kifejezetten szeretem a nagytestű kutyákat, pont mert olyan kutya-szerűek, bár igaz hogy nehezebb őket testileg kontrollálni, de épp ez a kihívás benne. Szoktam is mindig mondani a családtagjaimnak, mikor nem fogad szót nekik a kutya és inkább megfogják két kézzel, hogy szépen néznének ki ha egy 60 kilós dögünk lenne. :D
Eleinte én a kertben gyakorolnék, és egy szájkosárhoz hozzá szoktatnám a kutyát, ha mindenkit meg akar enni!!! A saját érdekedben írom ezt, mert ha valakit megkóstol, Téged is elővesznek, nem csak a gazdát!
Az egysoros fojtóval az a baj, hogy nehéz a fül mögött tartani...akkor inkább egy vékony fojtó felvezető póráz, amit lehet fixálni is.
A halti-nyakörv párosítás is szuper!
Én nem szeretek fordulgatni, ezért azt csináltam, hogy amint a kutya megelőzött/a póráz megfeszült (ember választása, hogy ki melyiket várja el), azonnal megálltam, vagy hátráltam pár lépést, hátra rántva a kutyát. Ilyenkor előnyös a hátunk mögött tartani a pórázt, mert a kutya húzása esetén a kezünk véletlenül se nyúlik előre, megerősítve a kutya húzását
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!