fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Hogyan tudom feldolgozni a...

Hogyan tudom feldolgozni a kutyám halálát, hogyan tudom "elengedni"?

Figyelt kérdés

Másfél éve pusztult el a németjuhászom, aki 11 évet élt velem pár hetes korától, de szó szerint mert bent élt velem a házban, de sajnos a rákbetegség végzett vele. Azóta nem szeretek otthon lenni, nem tudok magammal mit kezdeni, depressziós vagyok és befordultam, értelmetlennek tartom az életem, és hiányzik a szeretete. Az is hozzátartozik, hogy az emberekkel nem tudok kijönni, nincs párom, barátaim. Gondoltam arra hogy új kutyust hozok, de valahogy ezt a tettet az előző emlékének a "megcsúfolásának" tartom és félek, hogy mindent őhozzá viszonyítanék, nem tudnám az újat ugyanúgy szeretni. Olyasmi lenne, mintha meghalna a gyerekem és örökbefogadnék helyette egy másikat.


Lehet hogy ezek beteg gondolatok, de én ezt így érzem. Van megoldás erre? Éltetek már át ilyet?


2014. febr. 3. 13:20
 1/4 anonim ***** válasza:

Megértem a problémád, a kutyám elvesztését anno én is úgy éltem meg, mintha egy családtagomtól kellene végső búcsút venni. Nyilvánvaló, hogy hiányzik, viszont nem élhetsz örökké fájdalomban, mert az élet megy tovább.

Az új kutya egyáltalán nem lenne a régi kutyád emlékének a megcsúfolása, sőt sokkal inkább jót tenne a lelkednek, hogy ismét jön valaki, akit szerethetsz és ő viszont szereted téged. Akiről gondoskodhatsz és akivel egy szoros barátságot alakíthatsz ki. Biztos, hogy nem viszonyítanád, vagy hasonlítanád az új kutyust a régihez, mert tök más személyiség lesz. Szerintem vágj bele, hidd el egy kiskölyök segít enyhíteni a fájdalmad!

2014. febr. 3. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
Én is azt tudnám tanácsolni amit az előttem szóló. Ugyan nekem nem kutyával, hanem macskával volt hasonló helyzetem. Nagyon szerettem azt a cicát, a család része volt, és egy nap elütötte egy autó. Nagyon hiányzott és szomorú voltam miatta sokáig, de aztán kaptam egy másik cicát. Természetesen nem felejtettem el az előzőt, de sosem jutott eszembe hogy hozzá viszonyítsam, mert mindkettőt másért szerettem. Külön egyéniségek, de nem jobb az egyik a másiknál, szeretetet és a közös emlékeket ugyanúgy adnak. "Olyasmi lenne, mintha meghalna a gyerekem és örökbefogadnék helyette egy másikat. " Hidd el lehet hogy még nem azonnal, de egy idő után egy új kiskutya ugyanúgy a szívedhez nőne és ő is olyan lenne mintha a gyereked lenne. Nem ugyanaz mint az előző, hanem egy másik, de egyformán szerethető.
2014. febr. 3. 13:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
Megértem, hogy ennyire fáj a kutyusod elvesztése. De talán 1,5 év után eljött az ideje, hogy valamilyen szinten feldolgozd a történteket. Ettől még nem kell róla elfeledkezni, sőt biztosan továbbra is minden nap fogsz rá gondolni, de próbáld meg egy kicsit a negatív dolgokat kitörölni az agyadból és koncentrálj az együtt töltött boldog pillanatokra. Érezni fogod, ha eljön az idő egy új kutyushoz, szerintem még jót is tenne neked, vele együtt járhatnál más kutyásokhoz, így talán barátokra is szert tehetnél közöttük. Egy kutya hatalmas kincs, de az emberi kapcsolatokat nem tudja pótolni. Tényleg sajnálom, de próbálj meg tovább lépni, ő sem szeretne téged fentről boldogtalannak látni!
2014. febr. 3. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
68%

Szia!


Részvétem. Másfél év hosszú idő, nem tudom, hogy bírtad ki eddig... :(((


Egyébként én is nemrég írtam ki egy ilyen kérdést, ugyanígy voltam én is, ahogy most te:

http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__kutyak__5311364-kutya..


Szóval én örökbe fogadtam egy másik kutyust.

Nekem rengeteget segített és NEM, egy új kutya nem pótolhatja az elvesztett társadat. Ne érezd úgy, hogy "megcsúfolod" az előző kutya emlékét. Ha valaki elválik, kereshet magának új párt. Ha elhagy az egyik gyereked, jobban koncentrálhatsz a másikra. Érted?


Nekem szükségem volt egy állatra, aki segít nekem és akin én is segíthetek. Soha nem fogom őt ugyanúgy szeretni, mint a másikat. Szeretni fogom (már most szeretem), csak máshogy :)


Nálam szerintem az is segített a dologban, hogy előző kutyám csivava volt, de egy totál másmilyen típust fogadtam örökbe így esély sincs rá, hogy folyamatosan összehasonlítgassam őket, a karakterük is teljesen más.


És nem, nem beteg gondolatok, amiket leírtál. Szerintem ez a normális, hogy ha elveszted akit szeretsz, az fáj.


Szerintem fogadj örökbe egy menhelyes kutyust. Nem tudom, budapesti vagy-e...Az Illatos úton (sintér telep) szebbnél szebb kutyák vannak, sok az alapjáraton kedves, barátságos is, kicsi, nagy, fiú, lány, mindenféle van. Bemész és már rögtön el hozhatsz egyet...Ha egy ilyen helyről veszel magadhoz kutyát, azzal máris jobbá tetted egy kis lény életét, aki cserébe elhalmoz a szeretetével :)

2014. febr. 3. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Állatok főkategória kérdései »
Állatok - Kutyák kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!