A kutyáknak van hosszútávú memóriája vagy sem?

"pár mp múlva már nem is emlékeznek rá mi volt"

Ezt vagy félre értetted, vagy rosszul írták le. Ha több könyvben is olvastad, akkor mindenhol rosszul írták. Vagy rosszul fordították, vagy hülyeségeket beszélnek.

Mondok egy példát.

Egy kutya, az aktuális lelkiállapotával, cselekedeteivel köti össze a gazdája viselkedését, legyen az simogatás, fegyelmezés, akármi.

Ezért hangoztatják annyian, hogy ideges, feszült, stb.. kutyát nem szabad simogatni nyugtatni, gügyögni neki, mert a simogatás az aktuális lelkiállapotát erősíti, tehát még izgatottabb, idegesebb, feszültebb stb...lesz.

Ugyanez van a fegyelmezéssel is, és itt tévednek néhányan, félreértik vagy az alapelveket, vagy a kutyákat.

Ha egy kutya csinál valami rosszat, arról ő nem föltétlenül tudja, hogy rossz.

Így ha fegyelmezed, az csak úgy ér valamit, ha rajtakapod. Mert akkor magát a cselekedetet állítod le.

Ha tudja is, hogy rosszat tesz, akkor is, az a lelkiállapot pár másodpercig tart, addig még van értelme fegyelmezni.

Ha elmúlik, semmi értelme.

Ha kiássa az új rózsabokrodat, az egy intenzív, izgatott tevékenység. Ha eltelik 20 perc, a kutya épp nyugodtan fekszik, kipiheni az ásás fáradalmait, és akkor veszed észre mit tett, és kezded el leszidni, fogalma se lesz róla, mit akarsz, mit kiabálsz, mi ez a műbalhé.

Akkor se, ha odaviszed a tetthelyre.

Magáról a tevékenységről nem tudja hogy rossz, és régen nem abban a lelkiállapotban van már mint ásáskor, tehát lekésted a fegyelmezést.

A kutyák az adott pillanatban élnek, de ez távolról se jelenti azt, hogy ne lenne hosszútávú memóriájuk. (Ez egyébként más területen nagyon hasznos dolog, sok esetben tanulni lehetne a kutyáktól a pillanatban élést)

Gondolom valami ilyen félreértés lehet a háttérben, mert egyébként ez teljesen hülyeség, józan paraszt ésszel belegondolva is, semmi alapja nincs.