Kölyök kutya, nem mindennapi eset, tudtok tanácsokat adni?
12 éves unokaöcsém minden álma egy dalmata kiskiskutya volt, ezért természetesen megkapta, annak fejében, hogy ő a felelős érte, ő neveli, takarít utána stb. Aha, de egy kutya akkor sem egy 12 évesnek való játék, pláne az elkényeztetett idióta fajtának. A szüleitől értesültem a dolgokról, meg családi látogatások során szemtanúja is voltam, ahogy a nem szobatiszta kiskutya mikozben a szőnyegre pisil a 12éves kisfiú piszkitás közbe olyat lekever a kutyának, hogy az még nekem is fájt. Emellett mivel kiskölyök folyton harapdál, azért is jól szájon vágja, mire a kutya agresszívabb lesz, ugat rá és durvábban harap, de még mindig farok csóválva. Volt, hogy harapás közben a kutya pofáját a szájába gyűrte, hogy magát harapdálja... Mindenért megütötte, pedig a kutya nem annyira borzasztó, amikor ott voltam elszenderedett az ölemben és folyton bújt, de az való igaz, hogy szétszedett ujságokat, elhordta a cipőket és megrágta, ugrált, hegyes körmeivel karmolt, ja és olyan is volt, hogy felvettem a kezembe es egy morgás után az arcomba harapott, kishíján a szemembe. A sok verés ellenére nem félős, azonban rettentően szófogadatlan, főleg házon kívül: ha szól neki az ember, hogy jöjjön, ő ezt felfogja és elszalad a másik irányba. Amit talál megrágra, megeszi (falevelek, kakidarabok, föld, ágak, fa termések stb) és ha rászólnak egyszerűen elszalad a szájában a szeméttel és odébb rágcsálja. Persze az unokaöcsémtől ezért is kapott, sőt amikor nem akart bemenni a kiskutya, elkezdte kergetni őt és amikor elkapta a grabancánál fogva ráncigálta be a házba miközben a kutya keservesen sírt. Nem lehet elvinni sétálni, mivel nem bírja a pórázt, folyton rágja és/vagy ugrál és ki akar szabadulni. Erre az unokaöcsém jól megrángatta a kutyát persze.
A lényeg az, hogy én ezt bem bírtam tovább: megmondtam a szüleinek, hogy vagy elviszem a kiskutyát innen, vagy agyonverem a kis idegesítő törpét. A gyerek sírt amikor elhoztam tőle a kutyát de azthiszem megérdemli. Most nálam randalírozik és nekem kell elviselni az ámokfutását. Bevallom: kutyaimádó létemre nem igazán értek az ebek megneveléséhez, márpedig ez a kölyök nagyon is nevelésre szorul. Tényleg nagyon harapós és az én kertemben és összeszed mindent. A pórázt nem tűri. Ellopja a papucsomat, mindennel játszik amivel nem kellene, a játékaival meg nem igazán törődik. A cicámat folyton végig kergeti a lakáson, a macskakaját mindig fölzabálta, ezért az ablakpárkányra tettem a tálkát, de onnan is leveri: pedig van kaja az ő táljában is! Tele vagyok fogak és körmök által okozott sebekkel, pedig sosem voltam vele agresszív, mint az unokaöcsém. Nála ilyen a játék. Mellesleg velem alszik, és iszonyat aranyos ahogy bújik hozzám. Mindenhova utánam jön, még fürdeni sem hagy egyedül. Mindent kihisztizik magának. Utánaolvastam persze a fajtának, és nem túl bíztatóak a leírások. A dalmata makacs, lopós és nem reagál jól a szidása: ezt mind tapasztaltam. Amikor rászólok, hogy például ne rágja a papucsot rámugat, farkasszemet néz velem aztán elmegy, de két lépés után vissza fordul és megint rágni kezdi a papucsot, mire megint rászólok, és ő most engem is ugat és a papucsot is, majd vagy elszalad, vagy megfogja a papucsot és odébb vonul vele... nem tudom, hogyan fegyelmezzem meg, de nagyon rá férne. Próbáltam tanítgatni jutifalattal, az 'ül' parancs már megy, de csak ha épp nyugodt állapotban van. A fektetés még döcög, mivel vezényszóra és/vagy kézjelre nem teljesíti, hanem csak úgy ha lehúzom az orra elött a földre a jutifalit(kezdetlegesen ez se ment, szóval ez is nagy szó). A "gyere" parancs se megy mindig, a "marad" se. Ha épp aktív állapotában van és meg van kattanva egyszerűen kezelhetetlen.
Szóval érdekelne, hogy mit tudtok javasolni? Nem fogom menhelyre adni, én nem ilyen vagyok. De azért ezt se én, se a párom nem tudja elviselni túl dokáig. Tervezem a kutyasulit(az ő korában kutyaovit) de félek, hogy annyira szófogadatlan lesz, hogy nem lehet majd vele dokgozni, ugyanis ha kint van még jutalomfalattal se lehet hatni rá. A kutyus két hete van nálam és most 14 hetes.
' A bökdöséshez meg irtó könnyen hozzá lehet szoktatni egy kutyát.'
Ez meg úgy hülyeség, ahogy van. Sokadik kutyánál alkalmazom a bökdösést, többek között az ideiglenes rotimnál, akik ugye nem az érzékenységükről híresek, de pont olyan hatásos. mint először. Ha nem eszetlenül böködöd, mint egy varrógép, hanem kimozdításra használod megfelelő határozottsággal, akkor még véletlen sem szokik hozzá.
Nekem sem mutatta meg senki, és még akkora ásznak sem érzem magam, de elég sok videóját megnéztem Cesarnak, és nekem is sikerült elsajátítanom a technikát. Másrészt azt elhiszem neked, hogy nem tudod alkalmazni a lenyomást vagy nem láttál még olyat, aki tudja. Őszintén szólva én is csak 1-2 embert. Ellenben rengeteg olyat látni, aki összevissza ordítva lenyomja a kutyát, közben folyamatosan szajkózva, hogy 'marad'. Na de ettől még hatásos a lenyomás, csak sok ember nem tudja megfelelően alkalmazni. Másik példa a hatásosságára: huskym kőkemény macskagyűlölő, míg nem nálam volt, több macskát kinyírt, belakmározott. Mikor anyámékhoz költöztem vele, ott volt macska. Már a bökdösős, korrigálós módszerrel is nagyon sok sikert értem el, de a végső áttörés akkor jött, mikor lefektettem az oldalára, megvártam, hogy lenyugodjon, majd rátettem a macskát. Azóta esze ágában nincs kergetni a macskát, teljesen nyugodt, semleges tud maradni a közelében, ha a macska elkezd rohanni, elég egy 'héjj', és lenyugszik.
Szóval szerintem csak azért látod, hogy nem hatásos a lenyomás, mert itthon nemigen vannak olyan szakemberek, akik ezt oktatnák. Ezt pont ugyanúgy nehéz jól kivitelezni oktatás nélkül, mint mondjuk egy meghajtást. Ha azt sem oktatnák, akkor arra is azt gondolhatnád, hogy nem hatásos, mert az emberek elkontárkodják. Szóval, remélem, átjött, amit írok, hogy nem a módszerrel van a gond, hanem a sok elrontott kivitelezéssel.
Azt nagyon rosszul tetted, hogy akkor, amikor félt leguggoltál hozzá.
Ezzel hiába is, hogy nyugtatni akartad, azt mondtad neki, hogy nagyon helyes, hogy félsz. Így nem fog tudni megtanulni rendesen sétálni.
Ha egy kutya fél, megijed, megtorpan, vagy bármi, sose állunk meg megsimogatni, mert azzal megerősíted a nem kívánt cselekedetet, és ő úgy fogja hinni, hogy valóban félni kell.
Ha megijed, neked teljes nyugalmat kell sugároznod, és figyelmen kívül kell hagyni azt, amitől ő megijed, nem beszélni hozzá, meg nem simogatni, hanem figyelmen kívül hagyni. a látja, hogy te sem félsz, és nyugodt vagy, akkor rá fog jönni arra, hogy nem is akkora a baj, mint azt ő először hitte.
Séta közben figyeld ki, hogy hol vannak ugatós kutyák, és mielőtt odaérnétek ahhoz a kerítéshez, ahol nagyon csaholnak, vegyél elő valami jó illatos jutalomfalatot, mondjuk virslit, vagy párizsit, vagy ami tetszik, mutasd meg a kölyöknek, tartsd az orra előtt, hogy arra figyeljen,(az se baj, ha kicsiket lecsipeget közben, csak arra figyeljen, és maradjon addig belőle egy nagyobb darab, amíg végig mentek a porta előtt) haladjatok el szépen az ugatós kutya előtt, és ha nem torpan meg, és a kajára figyel, akkor ha elhagytátok a rizikós helyet add oda a jutalmat, és dicsérd meg nagyon.
Ezt addig csináld vele, amíg már teljesen figyelmen kívül hagyja a zavaró tényezőket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!