Ideiglenes befogadás? Mit kell tudni róla? Tapasztalatok?

Azt nem tudom, hogy gyepmesteri telepen lehet-e önkénteskedni, szerintem ezt kérdezd meg tőlük, hátha.

2 kutyám mellett ideiglenes befogadó vagyok, 3. ideiglenes kutyámat 'fogyasztom' azok közül, akik huzamosabb ideig voltak nálam. Én a legelején tudatosítom magamban, hogy ő nem marad velem, én csak egy állomás vagyok az életében, így egyszerűen nem kezdek el hozzá úgy kötődni. Elengedni sem nehéz nekem, persze azért hiányzik, de mindig jön a következő, így nincs időm szomorkodni. Szerintem csodálatos dolog, egy csomó habitusú kutyát megismersz, nagyon sok tapasztalattal gazdagabb leszel. Ha van még kérdésed, írj nyugodtan!

Nálam három hónapig volt ideiglenesben egy két éves uszkár kutyus, szerencsére nagyon hamar jó családot találtunk neki. :)

Őt bántalmazták, félt a férfiaktól, így kutyasuliba is jártunk vele. Nekem hatalmas élmény volt, sokat tanultam én is ez alatt a három hónap alatt. Egyébként van egy saját uszkárom is.

Sajnos most albiba költöztem, így nem tudok ideiglenes kutyust fogadni, de mindenkinek csak ajánlani tudom, akinek meg van rá a lehetősége.

A költségeket megegyezés szerint állják, nekem a tápot kellett biztosítanom és vettem neki egy normális hámot, mert a másikból kibújt néha... :) De ha orvosi költség merült volna fel, azt a fajtamentők állták volna.

Kérdezted még az elengedést, hát az nehéz, én nagyon megszerettem... igen volt sírás, de utána már örömömben, mert láttam, milyen szuper helyre került. :)

Eleve úgy kell a kutyához hozzáállni, hogy te csak egy megálló vagy az életében. Én mindet nagyon szerettem, volt már vagy 10-15, hiányoztak, mikor elmentek, de tudtam, hogy az alapítvány nagyon gondosan választja ki az örökbefogadókat és hogy sokkal jobb helyre mennek, mint amit én tudok biztosítani a számukra.

A mi esetünkben mindent biztosított az alapítvány, még azoknál a kutyáknál is, amelyek saját mentések voltak.

Szia! Mi is voltunk ideiglenes befogadok,az egyik, amit masok is irtak, hogy az elejen fejben kell eldonteni, hogy o nem a tied, csak egy ideig vigyazol ra, neveled. Mondjuk nekem igy is nehez volt elengedni oket, de mikor kapom a boldog gazdis kepeket, akkor megnyugszik a szivem :)

A koltsegek: ugy latszik ez mindenhol mas...

Az elso ideginket facebookon hirdette egy civil, hogy utcan van, o eteti, de befogadni nem tudja. Irtam a helyi menhelynek, ok azonnal altak minden koltseget, csak fogadjuk be, orvos tap (gagyi, az teny, amit ok is kapnak adomanykent), fuvaroztak is. Ot par honap mulva a hugom fogadta orokbe :)

A masodikat a menhelyrol hoztak, nala is minden koltseget alltak.

A harmadik teljesen civil mentes volt, ugy "koldultunk" ra penzt, ha kellett. Gazdihoz keruleskor itt egy masik allatmento szervezet segitett, rajtuk keresztul fillerekbe kerult a chipeles, ivartalanitas.

Az utolso gyepirol van, az Allatvedorseg hozta ki, ideiglenest kersetek neki. Nala is alltak volna a koltsegeket, de akkor mar jobb anyagi helyzetben voltunk, a kajat, bolhairtas stb vallaltuk, annyit kertunk, ha gond van (nem volt szerencsere), a dokit vallaljak.

Idokozben mi kulfoldre koltoztunk, szerencsere az uj lakonk vallalta ezt a kutyust ideigleneskent :) a koltsegeit mar teljesen tudom fizetni, a szervezetnek igy tobb marad a tobbi kutyara.

Szoval, szerintem amennyit tudsz vallalsz, de tapasztalataim szerint semmit nem varnak el, csak a helyet, meg a szereted kell adnod :)

En amugy nagyon szerettem, a kutyam is, most latszik rajta, hogy hianyzik neki a kutyatarsasag :(

Nem bantam meg, sok sikert kivanok neked is hozza :)