Értelmes dolog, vagy sem?

Én a vizslából tudok kiindulni, nekünk magyar vizsláink vannak, mivel apám vadász és velük vadászik. Az összes vizslánknak csonkolva van a farka, mivel könnyen törik. Akármilyen jó kennelből származik is egy magyar vizsla, a farka törni fog sajnos. Elég, ha csak erőteljesebben csóválja a farkát és neki üti az ajtófélfának a farka máris törik. Úgy gondolom, hogy ez sokkal fájdalmasabb a kutyának, mint kölyök korában egyszer túl esni ezen a műtéten.

Azt gondolom, hogy a kedvtelésből tartott, vagy "farok hosszabítóként" tartott stafik, pitek fülét azért csonkolni, hogy brutálisabban nézzen ki, az számomra elítélendő.

Viszont egy medvevadász kutya fülét csonkolni azért szükséges, hogy egy esetleges összecsapásnál ne tépje le a másik állat.

Én a fül- és farokvágott kutyákat preferálom, de annyira nem tartom fontosnak, hogy emiatt vitába szálljak. Nem látom értelmét hogy ezen őrjöngjek mint sokan. Ha ez a törvény, hát ez, én elfogadom, legfeljebb nem lesz olyan kutyám amit már nem lehet vágni, de nekem csak úgy tetszett volna.

Van születetten farkatlan kutyám, sem mozgásában, sem komminkációban, sem egészségében, sem semmiben sem korlátozott, tehát az egyetlen számomra szóba jöhető indok az a fájdalom, de fájdalmat máskor is okozunk a kutyának. Az viszont felháborítónak tartom, hogy egyes országokban ki vannak tilva az ilyen kutyák, és még versenyekre sem mehetnek be, amit pedig kiérdemeltek.

Én úgy gondolom, hogy csak akkor elfogadható a csonkolás, ha eü. oka van, mint ahogy már említették a vizslák farkát.

Én ugyan nem hallottam még erről a vizslás dologról, de biztos így van.

A csak "esztétikai" csonkolást viszont elítélem.

Undorító szokás, szerintem. Az, hogy többször gyullad/fertőződik a füle egy kutyának, ha hosszú, nem indok. Tisztán kell tartani, ennyi, nekem is lógó fülű kutyám van és egyáltalán nem fáradtság (tegyen már meg ennyit az ember, ha már képes volt ilyen béna füllel kitenyészteni).

Ha nagyon megsérül egy kutya füle/farka és azért kell csonkolni, az még elfogadható.

De ez a divatból csonkolás gusztustalan és felháborító.

Én teljes mértékben osztom a 2. válaszoló véleményét, ezért azt nem ismételném meg.

Nekem mondjuk mudijaim vannak, szóval engem a csonkolás nem érint olyan szempontból, hogy a fajtán belül vannak születetten farkatlan egyedek is, ha olyat szeretnék. Két szempontból viszont érint:

1. Hallottam már, hogy külföldön rossz szemmel nézték a farkatlan mudit, mert azt hitték, hogy csonkolt

2. Nekem a mudi után az egyik nagy szerelmem a dobi. Természetesen egy fajta belső értékei nagyon fontosak, de muditartóként ez alapján számomra kevés fajta annyira vonzó, hogy csak ezért úgy gondoljam, hogy legközelebb xy fajtát választom a mudi helyett. Szóval, a dobi nekem tetszik jellemére is, s tetszik, mint munkakutya (IPO versenyekre tuti járnék vele, ha lenne). De ami letaglózott, földhöz vágott, az az, amikor egyszer élőben szembetalálkoztam egy felnőtt, vágott fülű-farkú egyeddel. Nah ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy 3. kutyának dobermannom lesz. A döntő tényező pedig az volt, hogy leesett az állam, amikor megláttam. Nem sokkal később betiltották a kurtítást, aztán egy kiállításon láttam kurtítatlan felnőtt kutyákat is. Ezek alapján pedig eldöntöttem, hogyha nem lehet vágni a kutya fülét-farkát, akkor nekem inkább a 3. kutyám is mudi lesz. xD

Úgy gondolom, hogy a fül/farok vágása semmiben nem befolyásolja az adott kutya életét, csak egy nagyon rövid szakaszban.

Nekem az a véleményem, hogy egy olyan fajta farkának/fülének napjainkban történő levágása, amelyen felhasználása miatt régen ugyanezeket a beavatkozásokat elvégezték (mert mondjuk vadászott), hozzájárul a régi érték, a régi koncepció, a hagyomány fenntartásához. Szerintem ennek szabályozása helyett rengeteg más, valóban fontos szabályozni és betartatni való van, szerintem a civilizált kutyás társadalom felé sokkal nagyobb lépés lenne a szaporítók és az állatkínzás hathatós visszaszorítása.

De nem divatról beszélünk hanem fajta jellegről ha tetszik ha nem. több 100éves tradiciókról akár.

Értem hogy mindenki cunci mókus a mai világba és a kutyámat nem üthetem meg az utcán mert állatkínzó vagyok akkor, de ez gázabb szerintem de mindegy..

Szerintem ha normál körülmények között csinálja egy rendes orvos(nem egy hentes) akkor simán belefér a csonkolás.. nem lesz tőle se több se kevesebb a kutya se meggyötörtebb se boldogabb.. akkor meg nem mindegy?

Mind a két részről önzőség. vágatni is meg nem vágni is mert a kutyának qrvára minegy...

Még annyit ehhez a témához, hogy akik a vágás ellen vannak, azok gondolom az ivartalanítást is barbárságnak tartják.

Ugyanis ez is nagyrészt kényelmi megoldás: a szukára nem kell vigyázni, a kant nem kell nevelni...

Ugyanakkor a kutyából kivágunk egy darabot, s bár rutinműtétről van szó, de azért minden altatás veszélyes.

Az ivarszervek megbetegedésére ugyanannyi esély van, mint más szervek esetében, ennyi erővel minden szervtől meg kéne szabadulnunk (mondjuk az én kutyámnak elég gyakran betörik a körme, hiába van vágva, kopva (nem farkaskarom), akkor most műttessem le az összes karmát?).

Az ivartalanítás mellett persze van egy erős érv: még mindig jobb, mint egy újabb alom fölösleges kiskutya születése. De ezt is meg lehetne oldani máshogy, hosszú szemléletformálás, oktatás útján - mert lássuk be, valójában ez is egy barbár módszer.

Mindehhez leszögezem, hogy én nem vagyok a csonkítás mellett, vagy ellene, engem az érdekel, hogy a kutyát jól tartják, vagy sem.