Ha annyira veszélyes egy kutya aminek a fajtája "harcikutya" akkor engem miért nem támadott meg egy sem?

Utolsó előttinek: Nekem staffom van, és fajtán belül valóban laikus szemmel néha kicsit ijesztőnek tűnhet a játékuk, de más kutyákkal sosem játszik így, max kergetőznek.

Butaság egy idegen kutyát a fajtája alapján megítélni. Gondolj csak bele előbb engeded oda egy idegbajos labihoz, mint egy beton stabil idegrendszerű nyugodt pithez pusztán azért, mert az előbbi "családi kutya"? Nem a fajta veszélyes, hanem az adott egyed, de az sem az állat hibája soha, semmilyen körülmények között.

A családunknak korábban bullterrierje volt, akkoriban itthon még nem volt egy népszerű fajta és nem hobbi kutyának tartották. Ő egy jó nagyra nőtt kan volt.

A szüleim habár sétáltatták, foglalkoztak vele, fiatalabb korában vitték emberek, kutyák közé, de a megfelelő neveléshez nem nagyon értettek.

Egyszer fiatalabb korában miközben evett, megzavartam és kettéharapta a felső ajkamat. Szerencsére szépen össze lett varrva, nem látszik semmi, de dőlt belőle a vér. Másik alkalommal szintén az arcomnak kapott és felsértette a bőrömet elég csúnyán. Csomó macskát, sündisznót, vakondot megölt és ezeket egy másodperc alatt, minden csupa vér volt. Az sem érdekelte, hogy a sündisznó tüskék belefúródtak a fejébe, csinálta tovább.

A kutyákkal felnőtt korában szintén agresszív volt, de mivel nem engedtük oda senkihez, ebből nem volt "gond". Persze ettől függetlenül tudott nagyon aranyos, kedves is lenni az emberekkel, de ilyen viselkedést más kutyánál nem tapasztaltam, pedig voltak "kemény" kutyáink (pl.rotik).

Az is igaz, hogy ma már csomó jól nevelt harci kutyával találkozom és habár nem félek tőlük, de fenntartással kezelem őket, mert tudom, hogyha valami bekattan nekik, mire lennének képesek.