Ismertek olyan embert akinek soha semmi gondja a kutyáival? Zavarónak tartjátok?

"már az a természetes, hogy a kutyával van valami baj"

Ezt én is így érzem...egyre többen tartanak kutyát a legalapvetőbb információk nélkül

Én értem mire gondolsz, de szerintem nem zavaró.

Az én kutyámmal is csak kicsi problémák vannak, pedig nagyon egyszerű elvek mentén, és nem tudományos módon neveltem.

Ha jó megdicsérem,ha rossz megszidom, 1-2 módszert kinézek itt vagy a neten máshol, és használom a józan eszemet. Egy felnőtt, teljesen neveletlen kutyából így 3-4 hónap alatt egy nagyon jól nevelt kutya lett, apró hibákkal.

Viszont pl én tök szívesen segítek másoknak, környékbeli kutyásoknak, itt ritkán válaszolok, de nem azért mert ciki, hanem mert már vagy leírták előttem ugyan azt, vagy mert simán nincs kedvem.

De a környéken tényleg sok kutyásnak adtam már tanácsot, ami segített is nekik. Szerintem ezzel nincsen semmi gond, és biztos vagyok benne, hogy nem tartanak nagyképűnek, hiszen ők is látják, hogy milyen jó a kutyám.

A mudik nagyon problémásak tudnak lenni úgy hogy ha el tudod érni azt hogy velük nincs gondod akkor nyugodtan adhatsz tanácsokat :D

Elég kemény kutyának számítanak nevelés terén.

Az este felmerült 3 "probléma", amit nem vágok igazából. Hátha van ötletetek :)

1. Összejöttünk jó páran kutyások, kicsik-nagyok, kanok-szukák. Argos egy darabig nézelődött, majd pót cselekedett: ásítások és nyújtózások egész sorát adta le, mellém állt, stb-stb. Egy meztelen kan kopasz eb mászott volna rá, leszereltem, nem volt gond. De a nagy káoszban feszült volt. Egy köcsög domináns ivtalan szuka és egy kis kan játszani kezdtek, Argos meg oda akart ugrani hörögve, de rászóltam. Nehezen oldódik sok, játszó-ugató kutya közt...Pedig tényleg csak OKKAL szólok rá, ha genyózna.

2. Ismerős kan nj-vel és gazdijával sétáltunk, a nj-t sokszor fegyelmezte a gazdija, ne menjen ide, maradjon ott, stb, 1 éves. Argos meg végig mellettem-mögöttem kullogott, párszor lemerevedett...kedves hanggal oldottam volna és küldtem előre, hogy ne a hátam mögött kullogjon. Mostanában ezt rendszeresen csinálja, hogy ha másokkal sétálunk, és az illető rászól a saját kutyájára, Argos "összemegy"...amint ketten mentünk tovább, felszabadult és boldog volt. Kemény, indokolatlan büntik nem voltak, az se lehet, hogy engem érzett idegesnek, mint máskor...halál nyugodt voltam.

3. Vacsi: tápot megette, sertés lábon rágódott. Odamentem, csúnyán, NAGYON csúnyán nézett :) Leguggoltam, megsimogattam, áttapogattam, szemét lefogtam, SEMMI rossz reakció a merev testtartáson és csúnyán nézésen kívül. Aztán felálltam a csont fölé, Argos 10 másodpercen belül odébb ment. Megdicsértem és visszaküldtem enni.

NEM SZOKTAM VACSI KÖZBEN CSESZTETNI, de most a hosszas rágcsálás közben kíváncsi voltam.

Elvem, hogy már a kutya csúnya nézését is korrigáljam ilyen szituban, de Argos-nál ezt hanyagolom...mióta nálam van, kajánál sokszor volt konfliktusban, azt már helyre raktuk...de ez a csontrágcsálásnál megmaradt. Nem morog, nem támad, nem vicsorog, "csak" nééééééz :)

Előre is köszi az ötleteket!

KÉRDEZŐ, TE IS VÁLASZOLJ KÉRLEK :) Köszi!

Nekem is mudijaim vannak. De nem mindegyik mudi nehéz eset. Nekem van egy igazi ösztönbombám, akivel a közelmúltban sikerült beállnunk irányba, már csak el kell érni a fényt az alagút végén. Az a nehéz vele, hogy nagyon gyorsan vált két ellentétes előjelű erős ösztönállapot között (védés-terelés). :) Viszont vigyázzban ül-fekszik. xD

A másik mudim az elsőnél sokkal együttműködőbb, vele tulajdonképpen már csak egyetlen problémacsomag van... erre pont a mai sétán jöttem rá, és még most is fél mm-rel a föld fölött lebegek, úgy örülök neki. O.O

Igazából, engem például nagyon nem zavarna, ha egyszer "eldicsekednél" azzal, hogy csinálod. Szerintem írj ide nyugodtan, hátha segítesz valakin.

Szóval a kérdésedre válaszolva:

1. Én ismerek olyat, akinek semmi gondja a kutyájával. Mert lehet, hogy nem tudja behívni, de a kutya barátságos, nem túl érdeklődő, s ha oda is megy valakihez, azt nyugis kocogásban teszi - s így boldogan élnek. Persze, engem zavarna, ha nem tudnám behívni a kutyámat, de azt hiszem, hogy ami nem zavarja a gazdát (s tulajdonképpen a környezetét sem, vagy alig), az nem is gond.

2. Engem nem zavar. Se a fenti típus, de az se zavarna, ha olyasvalakivel szembesülnék, akinek tényleg nincs gond a kutyájával, mint ahogy te mondod magadról. Mi zavarna ezen? Persze, lehet, hogy az illető azt hinné, hogy bajom van vele, mert árgus szemekkel figyelném, hátha ellesek tőle valamit... :D