A kutyák fülvágatása törvénybeütköző?

Én már nagyon nem értem hogy hogy van. Úgy hallottam tilos meg úgy is hogyha benne van a standardban akkor nem, meg hogy külföldön nem versenyezhetsz ilyen kutyával. De közben meg látom a friss kölyköket levágott füllel szaladgálni. Szóval már nagyon nem értem.

Az már csak külön vélemény, hogy nagyon sajnálnám, ha betiltanák teljesen, mert nekem kedvencem a dobermann és én egy igazi, elegáns, kemény kutyát akarok, nem egy cuki kajla fülű kopóba oltott agár kinézetet. Ami szerintem bocsi, de ronda. Az agár nézzen ki úgy mint az agár, a dobi ne. Ha egy jó állatorvosnál csinálják és nem ezer forintért, akkor bizony a kutyának nem nagyon fáj és hamar meggyógyul. De persze ezért kell kampányolni közben meg az igazi megkínzott kutyák meghalnak. Először inkább azt kéne elérni hogy mindenki sétáltassa a kutyáját, ne szeméttel etesse és ne láncon tartsa.

Törvénybeütköző ha te csinálod ! Nem törvénybeütköző ha állat orvos végzi

A fülvágás az a téma, melynek kapcsán a legvégletesebb vélemények hangzanak el – pro- és contra. De lássuk a tényeket: történelmi adat (no persze csupán fajtatörténeti), hogy a dobermann pinschereket kitenyésztőjük K.F.L. Dobermann tökéletesen „kupírozta”, vagyis a farkat rövidre s a füleket hegyesre vágta. Célja feltehetően az volt, hogy a sintéreknél befogókutyaként használt dobermannok sérülékeny testrészeinek felületét a lehető legminimálisabbra csökkentse.

A rövid farok és a hegyesen álló fül a kutyának jellegzetes, tetszetős, egyesek szerint kissé „ördögi” megjelenést kölcsönöz. Ezért a fül- és farokvágás hagyományát a legtöbb országban a mai napig megtartották, holott az FCI már évekkel ezelőtt hozzájárult az érintetlen fülű kutyák teljes értékű elbírálásához.

Ma már egyre több az az ország, ahol az állatvédők követelésére betiltották a kutyák fül- és farokvágását, s bizony az esetek többségében ez a tiltás erős számbeli visszaesést eredményezett a dobermann populáción belül.

A fülvágás egy esztétikai műtét, s mint olyan, hivatott a fej s ezáltal a kutya szépségét emelni, kihangsúlyozni. Mivel műtét, ajánlatos szakemberrel végezetni, a műtéti szabályok betartásával.

Általános szabályként elfogadható, hogy fülvágás után megmaradó rész hozzávetőlegesen 3/5-öt képvisel a fül teljes nagyságából, tehát a levágandó rész ennek megfelelően 2/5, természetesen a fülnagyság – fejnagyság arány függvényében.

Elvileg a kutya füle bármikor levágható, de egyrészt élettani, másrészt esztétikai okok miatt ideális életkor az 5-8 hetes kor. Egyes szerzők szerint (H.G. NIELMAND: Praktikum der Hunderklinik, P. Parey Verlang 1982) 12 hetes életkor után tilos a fülvágás, egészen a fogváltás befejezéséig. Mindez akkor válik érthetővé, ha felsoroljuk azon esztétikai és élettani okokat, melyekre fentebb már hivatkoztunk.

Esztétikai szempontból a fül akkor jó, ha hosszú és keskeny, természetesen a fejjel való arányosság határain belül, hiszen a fül a fej szerves tartozéka, ezért nem „élhet” külön életet. Nyilvánvaló, hogy egy hosszú, keskeny fület nem a legkönnyebb fölállítani, s főleg akkor nem, amikor a szervezet ásványianyag- háztartása a fogváltási és csontvázrendszeri növekedési funkciói miatt eléggé labiris. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a szervezet szempontjából művileg felállított fül csupán sallang, az optimális vázrendszer és fogazat kialakítása viszont életfeltétel. A végleges vagy állandó fogak kialakítása a 12 hetes életkor közvetlen közelében kezdődik, ekkor alakulnak ki a végleges fogak „rügyei”, melyek növekedéséhez szinte vegytiszta kálciumra van szükség, mennyiségileg jóval többre, mint amennyi a fülek porcának megkeményedéséhez szükséges.

S az nem elhanyagolható szempont, hogy zsengébb korban kisebb a vérzés, nagyobb a gyógyulási esély.

A fülvágást „sablonok” segítségével végzik. A sablonnak kettős szerepe van: egyrészt kialakítja és biztosítja a fül formáját; másrészt helyileg elszorítja a vérereket, és ezáltal csökkenti a vérzést. Formájukat tekintve a sablonok többfélék, legismertebbek az egyenes, félegyenes, valamint az „S” alakú.

A kutya teljes altatása (neuroleptanalgézia) után az állatorvos felhelyezi a sablonokat, úgy állítva be őket, hogy a fülek megmaradó része tökéletesen egyforma legyen, ugyanakkor a fül megkapja a kívánt formát. A sablonok felhelyezése és rögzítése után szikével (operálókés) a sablonok külső széle mentén lemetszi a fülek leeső részét, a sablonokat leveszi, a fül alapján kikanyarítja a cimpát, és a sebet 5-10 mm-es távolságokban csomós varrattal zárja. A varrásnál csupán arra kell vigyázni, hogy a cérna ne haladjon át a fülporcon. A porc az egyik legnehezebben regenerálódó szerv, s a cérna maradandó nyomokat is hagy benne. Varrás közben a fülkagyló külső oldalát borító bőrből többet „véve” azt ráhajtjuk a fülkagyló belső oldalán lévőre, s a csomókat rögzítjük. Ezáltal a vágott/sérült felület mintegy harmadára csökken, ezzel párhuzamosan csökken a fertőzési veszély, valamint a zsugorképződés valószínűsége.

Eltérések:

Van aki csupán egyetlen sablont használ – ekkor a sablont előbb az egyik, majd a másik fül levágására használja. A sablon beállítása ez esetben a már levágott fülrész segítségével történik.

Eléggé elterjedt, hogy a füleket a sablon felhelyezése és rögzítése után nem szikével, hanem forrasztópákával (elektrokauter) vágják, távolítják el. Ez esetben nem lehet a cimpát kivágni, mert szétnyílik a seb. Ugyanakkor az utókezelés a lehető legkörültekintőbb kell legyen, mert a helyi égetés következtében másnapra nagy mennyiségű folyadék képződik a vágás mentén, a seb szétnyílik, gennyesedésre hajlamossá válik, a fertőzés veszélye megnő.

Nálunk többnyire 7-8 hetes korban adják el a kiskutyákat a tenyésztők, és a fülvágást az új tulajdonos végezteti. Rá hárul a nehéz feladat is: a korrekt, álló füleket kialakítani.

Mivel az emberek általában egyenként vásárolják a dobermannt és nem sorozatban, a fülkezelés gyakorlására nem nyílik alkalom. Tanácsoljuk, kérjék ebben a tenyésztő tevőleges segítségét.

Néhány évvel ezelőtt nálunk egyetlen fülkezelési módszert ismertek: a keletkező varat rendszeresen leszedték és a füleket, a fültövet egyik kézzel rögzítve, erőteljesen meghúzták, ami a kiskutyának azonban rendkívül éles fájdalmat, kellemetlen stresszhatást okozot, ami miatt rendszerint maga alá vizelt. Ezt az eljárást általában háromnaponként az állatorvos vagy segédje végezte és végzi nem egy esetben ma is.

Minden igyekezettel azon vagyunk, hogy ezt a gyötrelmes módszert a kiskutyák és a gazdák érdekében felszámoljuk, ennek ellenére vissza kell hozzá térni minden olyan esetben, amikor valamilyen okból a sebszélen a zsugorodás jelei mutatkoznak.

Ha a sebszél kezeléséhez sebhintőpor használunk, az durva felrakódásokat és varasodást okoz, ilyenkor zsugorodik be a fül a legkönnyebben.

A nyújtásos módszer után a géztekerccsel, cérnapulmival, ragtapasszal körbetekert gallérmerevítővel (megfelelő hosszúságúra vágva) „kibélelték” a fülkagylót a belsejétől a hegyéig. A „bélésre” a tölcsérszerűen összehajlított fülkagylót körbevezetett ragtapaszcsíkkal mintegy ráfeszítették. A két tölcsérbe formált fület pedig áthidaló ragtapaszcsíkokkal összekötötték a kutyus feje felett. Ennél a módszernél vigyázni kell, hogy a füleket ne húzzuk hegyükkel összetartó irányba, hanem hagyjunk némi mozgási lehetőséget, és azok mintegy párhuzamosan álljanak. Ügyeljünk, hogy egyik fül ne húzza el a másikat.

A módszer fejlettebb formája, hogy a fülkagyló belsejét erősen zsírtalanítva, többszöri alkoholos lemosás és szárítás után „béleljük ki”, mégpedig úgy, hogy egy szélesebb tapaszcsíkkal a papírmerevítőt vagy gallérmerevítőt beragasztjuk a fülkagylóba. (Amerikai módszer). A ragtapaszokat 3-4 naponként eltávolítjuk, és a szabaddá tett füleket néhány órán át pihentetjük. Célszerű ilyenkor a fülkagylókat kissé megmasszírozni.

A fül utókezelésének egy másik módszere az alábbi.

1. A műtét előtt alkoholos lemosásokkal és szárítással zsírtalanítjuk a fülkagyló külső és belső részét.

2. A műtétet követő napon távolítsuk el a kötést, és ismételjük meg a zsírtalanítást, ügyelve, hogy a csípős folyadék a sebszéleket ne érje.

3. Ragasszunk egymással párhuzamosan a fülkagyló belsejébe a lehető legmélyebb pontig, valamint a fülkagyló külsejének teljes hosszába két szélesebb ragtapaszcsíkot. Ezeket a fül csúcsán túl összeragasztjuk, és a fülcsúcs fölött mintegy 5 centiméterrel levágjuk. A sebszél szabadon marad. Ha a két összeragasztott csíkot meghúzzuk, ezzel a mozdulattal a sebszélre gyakorolunk feszítő hatást.

4. Keresztezzük a füleket X alakban a fejtetőn, ragasszunk új, hosszabb csíkot az előbbihez, és a szemek feletti pontok irányába történő erőteljes meghúzás után vezessük át az új csíkot a kutya pofájának oldalán és az álla töve alatt. Ezt a kötést naponta cseréljük a fülek egymásra helyezésének váltásával.

5. Pólyáljuk körül a fület, és rögzítsük úgy, hogy a kutya a kötést ne tudja eltávolítani. Ha ez mégis megtörténik, a kötést ismételjük meg.

6. Ez a keresztkötés rendszerint megvédi a fület a bezsugorodásról, ha azt megfelelő húzóerővel ragasztottuk le. A ragtapasz okozta sérüléseket, a sebszéleket antiszeptikus szerekkel kezeljük rendszeresen, a seb begyógyulásáig.

Tételezzük fel, hogy a seb zsugorodásmentesen gyógyul. Ekkor következik a fülek tulajdonképpeni „felállítása”.

A módszer ezúttal nem a fülkagyló kimerevítése, hanem állandó, egyenletes nyújtása az „ég” irányába, és ha mindent jól csinálunk és szerencsénk volt, rendkívül elegáns és hosszú füleket kaphatunk.

A kiskutya fejtetejére könnyű, de szilárd drótból kialakított, megfelelő méretű állványt helyezünk, és azt az álla alatt gézcsíkkal összekötjük. A két fület egyenletes erővel, de nem túl erősen meghúzva, ragtapasszal az állvány felső kereszthuzaljához erősítjük, majd, az oldalirányú mozgás lehetőségének kizárása miatt, körben is átkötjük a felső kereszt alatt közvetlenül. Rendkívül fontos, hogy az állvány mindig teljesen egyenesen álljon, vagyis a két fület teljesen azonos húzóhatás érje.

Három, négy, esetleg még több hét után az állványt levesszük. Ha a fülek tökéletesen állnak, és másnapra nem „lankadnak le”, akkor az eljárás sikerült. Ha nem, akkor mindaddig kell folytatni, amíg a fül tökéletes nem lesz. Ez hónapokig is eltarthat. Ha a türelmünket elvesztjük, és abbahagyjuk a kezelést, a megmaradó hibás fül nagyon elrontja a kutya küllemének az értékét. A kiállításon a közönség és a bírák is szívesen szemügyre vesznek egy-egy szépen állított fület.

Egyre több állatorvos vallja, hogy a fülvágás után nem kell a füleket bepólyálni, célszerű azt szabadon hagyni, hisz a levegőben gyorsabb a gyógyulás.

A szabadon hagyott fülek egyik ötletes gyógyítása és állítása már közvetlenül a fülvágás után kezdődik. A vágott sebszéleket sűrűn összevarrjuk, és a varratoknál a cérnát hosszúra vágjuk. Miután mindkét fülnél végeztünk a varrással, a hosszúra hagyott cérnákat összekötözzük egymással a fejtető fölött oly módon, hogy a fülek szépen párhuzamosan álljanak. Miután kiszedtük a varratokat, az acéldrótból készült merevítőt felrakjuk, s mindaddig, míg meg nem áll a kutya füle, ezt rajtahagyjuk.

Megjegyzendő, hogy szakszerű, zsugorodásmentes gyógyítás esetén és a merevítőn való huzatás után kutyánk füle 2-3 hetes próbálkozás után szépen állhat, viszont az esetek többségénél, főleg akkor, ha hosszú, keskeny füleket vágattunk, a fülek csak a kutya fogváltása után, 5-6 hónapos korban fognak stabilan állni.

Meg kell említenünk, hogy Anglia, Ausztrália és a skandináv országok után, ahol már évtizedek óta tilos a fülvágás, most már Németországban és Hollandiában is tiltják ezt. Félő, hogy mivel a fajta anyaországában tilos a fülvágás, talán a későbbiek során megpróbálják kiterjeszteni ezt a tilalmat minden FCI tagországra.

Egyenlőre azonban nincs erről szó, így nekünk marad a nehéz feladat, a szép, elegáns , hosszú füleket felállítani.

Ha a fülek vagy az egyik fül felállítása nem sikerült, sebész állatorvos füljavító műtéteket végezhet a kutyán. Igyekezzünk azonban mindezt a kutya minél fiatalabb korában végrehajtani.

A füljavító műtétek közül a legismertebb a „babérlevél-kimetszés”, vagyis a külső bőr levél alakban történő kivágása és a seb összevarrása, ezáltal a rövidített bőr megemeli a fület. Másik ismert módszer a „befűzés”. A koponyatető bőrét átlyukasztva a fülbe műanyag szálat vezetnek, egészen a hegyéig, és azt mintegy tíz napig benne hagyják. A szál környéke az eltávolítás után belül keményebb, mintegy porcpótló módon gyógyul.

A füljavító műtétek rendszerint több fázisúak, és a kutyát ilyenkor mindig elaltatják. Ha a fülállítás közben arra gondolnánk, a hibát az orvos kijavítja, jusson eszünkbe, a kutyát a többszöri, altatással járó műtéttel felesleges megterhelésnek tesszük ki.

Néhány éve az ú.n.kupírozás, vagyis a ful és a farok csonkítását tiltja a torvény. Azt hiszem, hogy a fiatal kutyák akiket kupíroztak már versenyekre sem járhatnak.

(Az idosebb kutyákra nem vonatkozik, mert akkor még nem lépett életbe a torvény amely ezt tiltotta)

De érdeklod meg a bizonyoes kutyafajtákat tomoríto klubbokban. (Ezt foleg a vadászkutyákkal szokták elvégezni)

2009-10-25 16:25 bunkó vagy!

a kérdező nem írta hogy leakarja vágatni a kutyája fülét!