Miért lesz néha reggelente fékezhetetlen a kiskutyám?

4 hónapos kiskutyám van, alapvetően jól viselkedik.

Nem rágott még szét semmit a lakásban, hallgat ránk, jól kezelhető, szelíd - többnyire.

Olykor azonban, valahogy bekattan, elkezd csak a saját feje után menni, senkire és semmire nem figyel. Ilyenkor fékezhetetlenné válik - felugrál, harapdál - amit máskor nem szokott. Levadászik mindent. Valahogy úgy néz ki, mint valami mániákus nyugtalanság. Látom, hogy neki sem jó ez az állapot, de ha nyugtatnánk, csak még jobban benyűgösödik, ha meg játszanánk vele, még jobban elveszti a fejét. Ilyenkor jön utánam a lakásban, és kihegyezve figyeli, hogy mit csinálok, ha pl arrébb rakok egy poharat, már csahol.

Igyekszem neki megadni mindent, amire egy ilyen kiskutyának szüksége van: séta, játék, jó kaja, pihenés, odafigyelés. Nincs elkényeztetve... Egyébként, többnyire a délelőtti órákban fordul elő ez a viselkedés, reggel. A nap további részében nem őrül így meg.

Egyébként, itthonról dolgozom, kb 4 óránként kis sétát teszünk,előtte labdázom vele, kis feladatokat kap, tehát nem mondhatnám, hogy nincs vele foglalkozva, és nincs rendszeresség az életében.

Az estéket is szépen átalussza, ha magára hagyom egy két órára, csendben van.

Nem tudom, a ti kiskutyátok is becsavarodik e néha?

Rossz látni, hogy az amúgy nyugodt ártatlan kiskutyám így elveszti a fejét, és nem tudok vele mit csinálni.

Remélem idővel kinövi, de nyugtassatok meg légyszi, hogy a kölykök néha maguktól ilyenek, és nem én teszek neki rosszat. :d