A kutyákhoz türelem kell? mert itt sok embert látok aki azt írja hogy az ő nagytestű kutyája már 3 hónapos korában engedelmeskedett neki

Mert senki nem szeret azzal dicsekedni, hogy a kutyája:

- nem lehet elengedni

- ha elengedi, nem jön vissza

- hogy világgá szalad (ha félős)

- mindenkihez odamegy

Ez kb. olyan, mint akinek gyereke születik, és máris végigalussza az éjszakát, sose sír. Ne hidd el, szeretnek az emberek "kicsit" túlozni, szépíteni a dolgokat.

Én nem mondom, hogy nincsenek csodák, de egy babakutyától nem várható el, hogy teljes mértékben szót fogadjon a gazdijával, akivel feltehetően 4 hete van....

Nyilván kell hozzájuk türelem, de ez végig így van, egész életük során. De amúgy az engem is meglep, hogy sokaknak már a pici kutyák is engedelmeskednek. Szerintem sokszor inkább arról van szó, hogy amit elvárnak tőlük azt maguktól is úgy tennék és még nem rosszalkodtak igazán, ezért a gazdik azt hiszik jólneveltek. Azért egy kiskutya szerintem hartalmas türelemmel is nehezen tanítható. Én soha nem is tanítottam őket amíg kicsik voltak. Hiába szólsz rá erélyesen, hiába mutogatsz neki, csak játszik veled vagy teljesen másra figyel, vagy egyszerűen eldől (komolyan, még puffan is) és elalszik majd játszik a mancsával. Aztán jön a fogváltós korszak, akkor egész nap a beton lépcső szélét rágja és rág szét mindent ami megtetszik neki.

Én mindig úgy csináltam, hogy csak akkor kezdtem el őket tanítani bármire is, amikor már nagyobbak voltak és figyeltek. Sosem volt probléma, minden nap foglalkoztam velük és mindent megtanultak szépen pár nap alatt is és egész életükben tudták.

Nem azt mondom, hogy lehetetlen egy kölyöknél is ekkora engedelmességet elérni, de szerintem sokszor nem úgy vannak a dolgok, mint ahogyan egyes gazdik beállítják.

Sokszor pedig a kölyök nyugis, könnyű vele bánni, aztán ahogy nő és beindulnak a hormonok olyan kezelhetetlen rosszcsont lesz, hogy csak na. Akkor aztán tépik a hajukat az addig tökéletes gazdik, hogy mit csináljanak a "döggel". :)

A legtöbb kiskutyát még nem érdekli a dominancia, a tekintély, a falkavezérség. Hasonlóak, mint a kisgyerekek, egyszerűen nem figyelnek ezekre és csak játszanak. Azt hiszik úgysem lesz baj, mindent szabad. Ha esetleg meg is ijesztik őket egy pillanatra, akkor kicsit elvonulnak, de utána ugyanúgy folytatják tovább, nem lehet rájuk hatni (legalábbis nem így). Továbbá még kicsik, még nem olyan okosak, nem látják az összefüggéseket, nem értik mit miért nem szabad. Ilyenkor szerintem inkább beválik az, hogy elnézőek vagyunk és ami még fontosabb, hogy előre gondolkozunk vagy egyszerűen csak hatékonyan gondolkozunk. Például ha szeret rágcsálni valamit, mivel még kicsi úgysem tudjuk róla teljesen leszoktatni sehogy, akkor legyen eszünk és tegyük el azt a holmit és szerezzünk be neki egy másik hasonlót.

akkor én rá is cáfolnék az utolsó előttire.

nekem domináns kutyám van. mégis ennyi idősen nagyon sok mindent tudott ahhoz képest hogy kölyök volt.

mondjuk az tény hogy vannak olyan kölykök akikkel jóval könnyebb. nos az enyémmel nem volt az, tehát a kérdésre válaszolva: BAROMI SOK TÜRELEM KELL. ami még nagyon fontos hogy a kutyának érthetően a tudtára adni mit szeretnénk és mit nem. olyanokat hogy ül, fekszik, sőt az apport is! stb. játék keretében egy leleményes gazdi simán betanítja.

én nem értek azzal egyet hogy csak később kezdődjön a nevelés. főleg egy domináns kölyök esetében. mert akkor valóban az a vége hogy fordul a kocka. bizony nálunk is érezhető volt hogy a parancsok teljesítése már nem a móka kedvéért ment hanem bizony kellett a tekintély. a legapróbb változást azonnal mindig észrevettem és így kezdtem én is fokozatosan elővenni a keményebbik felem. megizzadtam ám vele még így is rendesen. de azt már most kijelentem ha a kölyköt hagytam volna hogy "azt csináljon amit akar hiszen még kölyök" az tuti hogy kamasz korra sírás lett volna a vége. nem azt mondom hogy millió trükköt tudjon a kutya hanem azt hogy az alapok igenis legyenek meg.

mellesleg a farkas falkában is bizony vannak a kölyköknek is szabályaik amiket be kell tartani. csak ez még nem a vezér tekintélye miatt történik hanem mert mindig van egy "dadus" vagy az anyja aki megfelelő irányba terelgeti a rosszcsont kölyköt. tehát nagyon téves elgondolás az hogy a kölyköknek nincsenek felállítva alapvető szabályok, vagy azt csinálhatnak amit akarnak.

nagyjából ugyanez megy tulajdonképpen az embernél is. eleinte a "dadája" "anyja" vagy a kölyöknek és ehhez a szerephez mérten terelgeted a kölyköt hogy pl. ha hívjuk bizony mindig jöjjön, vagy hogy az idegen "bácsikhoz, nénikhez" nem rohanunk oda. tehát nekünk mint "dadusoknak" valamilyen szinten ott is megvan a tekintélyünk csak egy csöppet más szemszögből.

amikor már kamaszodik akkor lehet szépen keményíteni nekünk is. és egy idő után így leszünk "dadusból" vezérek.

persze a megadó kölykökkel lehet várni is kamaszkoráig vagy tudom is én meddig. és a megadó kölykök tudnak sok mindent különösebb belefektetett meló/türelem nélkül.

szóval -függetlenül milyen a kölyök- bizony bőven lehetséges hogy 3 hónapos korban már tudjon sokat a kutyus.

illetve nem csak a megadó kölykökkel lehet valamit elérni ilyen korban, igaz ahhoz már sok meló és türelem is kell.

20.06: nyugtass meg, h ezt saját kútfőből hordtad össze és nem valahol olvastad...mert ezt terjeszteni bűn lenne.

Az h egy 3 hónapos kölyökkutya engedelmeskedik, abban nincs semmi varázslat, csak azok az emberek tudják, h hogyan nyúljanak a kutyához, hogyan építsenek vele jó kapcsolatot és hogyan motiválják a kutyájukat valamint tudják h mikor jutalmazzák. Egy kiskutya ugyanúgy tud koncentrálni, csak kevesebb ideig, de attól még én az elejétől elvárom tőle h üljön le a padkánál, h ne lépjen le addig amíg nem mondom, ne menjen ki előttem az ajtón, ne ugorjon rá a tál kajájára míg le nem ért a földre, és azt nem mondom "mehetsz tiéd" - magyarázd el kérlek, h miért kéne ezekben elnézőbbnek lenne csak azért mert kölyök? Egyszerűbb szabályok betartatásával jó szokást kialakítani, mint a már rosszat tanítással felülírni. Ezt sosem értettem.... emberek hagyják a kutyájukat hadd nőjjön, ráhagynak egy csomó mindent, aztán csodálkoznak h a kutya "nem szokik le" róla. Ha alapvetően nem hagyod hibázni a kutyát kölyökkorától bizonyos dolgokban, esélytelen h rögzült rossz szokás kialakuljon.