Hogyan beszéljem rá az anyámat, hogy lehessen kutyám?

nem irtad mennyi idős vagy. ha anyukád nem akar kutyát, én megértem. egyrészt anyagilag is megterhelő. (még ha örökbe is fogadtok, oltások, féreghajtás, jó minőségű táp, felszerelés, tehát kosár/fekhely, póráz, szájkosár.)

de a fő problémája anyukádnak szerintem az, hogy fél hogy az ő nyakába maradna a felelősség ha te megunod egy év múlva, vagy bármi közbejön. ha te elmész barátnőzni neki kell levinni a kutyád, amég osztálykirándulsz neki kell gondoskodni róla, ha reggel sír a kutya hétvégén hogy már menne le ébredj fel, anyukád is fel fog rá kelni, a szőrét ő fogja öszseporszívózni. ahol iszik, folyton moshatsz fel mert szétcsöpögteti a vizet. séta után behozza a sarat, de ami számomra a legirritálóbb hogy mindenhol kutyaszőr lesz a lakásban.

nagyon nagy felelősség, amit előre még nem látsz, főleg egy lakásban tartott kuytánál, legalább 4-szer több vele a probléma, mint egy kertben lakó társánál.

a kutya : mindent szétszedő,bepiszkító gép !

anyádnak igaza van :)

tényleg ilyen is lehet,vagy nem.

a gazdin múlik .

én ferrárit akarok,de anyám nem vesz !

a felelősséget sokáig kell viselned , és talán anyád nem így ismer .

mivel tényleg nem irtad meg ,hogy mennyi idős vagy ,talán még nem vagy elég felelőségteljes .

ez van.

egy kutya a lakásban,a család teljes beleegyezésével és segítségével sokkal könnyeben tartható és nevelhető.

hiszen a sétákat is meg lehet osztani.

és ,ha még nem vagy elég ídős,a végső szót anyu mondja ki .

( azért ,finoman befolyásolhatod )