Ilyen körülmények között is elérhetem, hogy én legyek a falkavezér a kutyám szemében?

6 hónapos keverék (szuka) kutyánk van. Mivel egyetemre járok a hét felét nem töltöm itthon, így nem tudok minden nap a kutyámmal lenni. Ilyenkor 2 személy is van vele, tehát összesen 3 "gazdija" van. 8 hetes kora óta van nálunk és azóta nagyon akaratos, hiába próbáljuk nevelgetni. Még mindig van, hogy bepisil, ugat és morog (néha vicsorog) ránk, ha eszünk és nem adunk neki belőle és elzavarjuk, vagy ha rosszat csinál és rászólunk. Gyakran hágó mozdulatokat végez rajtunk, ugrál...és a kézharapdálásról sem szokott még le. Igaz, hogy abba hagyja ha rászólunk, de jelzi nem tetszését. Bántani sem bántott még minket szándékosan, de zavar, hogy egyáltalán így mer videkedni. Ha visszamorgok neki és hirtelen felé mozdulok amikor vicsorog stb, akkor lesüti a szemét és meghátrál, de amint visszamegyek újból csinálja. Ha lemegyünk vele sétálni és elengedjük, nem jön vissza ha hívjuk vagy csak néha (pedig van nálunk jutalomfalat), viszont ha a többi kutya gazdija hívja akik idegenek szánára akkor odamegy. Nyilván nem tisztel minket eléggé és ezért van. Sajnos nem tudom elérni, hogy mindenki ugyanúgy reagáljon dolgokra (ha jót, ha rosszat csinál) mint én, de ha én betartok mindent ami a falkavezérséghez szükséges akkor elérhetem, hogy legalább nekem engedelmeskedjen és tiszteljen?