Akik maguktól jól csinálják, mégis hogy kezdték?
Figyelt kérdés
Sok válaszban olvasom, hogy "ha már nem tudod magadtól megoldani, kérd kiképző segítségét", illetve azt, hogy vannak emberek, akik mindenféle konkrét képzettség nélkül oldanak meg jól helyzeteket, és vannak, akik nem. Na, engem az érdekelne, hogy aki képzettség nélkül csinálja ezt, vagy van tapasztalata, pl problémás kutyákkal, az mégis hogy kezdte, hogy szerzett tapasztalatot? Mert a válaszokban mindig az van, hogy meg se próbálkozzunk semmivel, de ha nem próbálom meg, hogy szerzek tapasztalatot, miből tanulhatok? És főleg, az embernek van 1-2 kutyája, azok a kutyák elélnek 10-13 évig. Minden egyszerű kutyásnak ennyi tapasztalata lehet, amit az 1-2 kutyája mellett megtapasztal. Persze vannak a menhelyesek, meg akik mentenek... Ők sem mind képzett kutyakiképzők, mégis nagy levegőt vesznek és odamennek a tök ismeretlen kutyához. Akkor mégiscsak szabad próbálkozni? El kell kezdeni valahogy a tapasztalatszerzést, nem? Ahhoz képest mindenkit mindig lebeszélnek mindenről, úgy nagy általánosságban.2013. ápr. 3. 09:54
11/14 A kérdező kommentje:
Én itt most nem is annyira arra gondolok, hogy mi van az itt feltett kérdésekre leírt válaszokkal, hanem arra, hogy a gyakorlatban honnan szereztétek a tudásotokat. Vagyis próba, szerencse alapon, vagy könyvekből, videókból, stb. És ezt remekül leírjátok, köszönöm!:)
2013. ápr. 3. 15:33
12/14 anonim 
válasza:
válasza:Egyszerűen: nekem természetes volt, hogy nevelem a kutyám. Azt tettem mindig amit helyesnek éreztem. Sokszor fogalmam sem volt róla, hogy miért csinálom, csak úgy éreztem meg kell tennem. Később kiderült amikor elkezdtem utánanézni a dolgoknak, hogy mások ezeken a módszereken híresek és meggazdagodnak, mikor szerintem csak józan ész kell hozzá. Egyszerűen nem tudom azt elképzelni, hogy egy kutya kifogjon rajtam és ne az legyen amit szeretnék, komolyan mondom, az agyam egyszerűen képtelen befogadni ezt a fogalmat. Épp ezért nem is próbál kifogni rajtam egyik kutyám sem véleményem szerint. A testvérem versenyszerűen kutyázott, amire én nagyjából semmire sem emlékszem, csak arra, hogy kiképzett kutyáink voltak, de biztos vagyok benne, hogy öntudatlanul belém ivódott.
13/14 A kérdező kommentje:
Sokszor gondolkodtam ezen, amit írsz. Hogy fejben dől el minden. Meg hogy nem szabad félni, és határozottnak kell lenni. Csak még nem sikerült rájönnöm, hogy hol a határvonal a határozottság és a vakmerőség között.
2013. ápr. 3. 17:37
14/14 anonim válasza:
válasza:Nevelésben nincs vakmerőség, csak következetesség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!