A kutyaugatás miért csendháborítás és a gyereksírás miért nem?

Szerintem is felháborító, hogy ha nyári esténként egy-egy pad körül összegyűlik 7-10 (különböző korú) gazdi + a kutyák és a fiatalabb gazdik meg szinte az összes kutya pár percig hangosabb, akkor már üvöltenek az ablakokból: KUSS!!

Bezzeg ha két paddal arrébb 15-20 kamasz kora estétől késő éjjelig iszik, bagózik (és szétszórják a szemetet) kiabál, fülsértően röhög, azzal szórakoztatják egymást a fiúk, hogy ki tud magasabbra vizelni, senki meg sem nyikkan...

(na, persze a kutyások nem küldik el melegebb éghajlatra a "kedves" lakókat és nem dobálnak be köveket sem az ablakokon).

És engem sokkal jobban idegesít a gyereksírás, amikor hallani lehet, hogy semmi baja "csak" hisztizik.

Tudod, azért az se mindegy, hogy mikor üvölt a gyerek. Amíg napközben, engem nem érdekel, de este 10 után baromi idegesítő, főleg éjjel arra kelni, hogy elkezd bömbölni.

Oké, csecsemőnek nem lehet elmagyarázni, hogy maradjon csöndben, de egy 2-3évesenek már igen, hogy a lakásban normálisan játszunk, nem üvöltözünk és futkározunk, mert arra van kitalálva a játszótér.

És ugyanez van a kutyákkal. Engem nem zavar, hogy a szomszéd két aprócska termetű kutyája időnként fülsüketítő hangon üvöltik végig a lépcsőházat, mert mennek sétálni és az egyik még ugatja is az embereket, de éjjel ne.

Vannak természetesen kivételek mindkét esetben, de az időtartam és a zajszint se mindegy..

nem semmi válaszok születtek, hát akkor én is kiegészíteném a magam mondani valójával.

a kutyám egész nap jóformán meg sem nyikkan. tény akad olyanra példa ha a szomszédé nagyon "szövegel" vagy valaki bekopog hozzánk akkor vakkant egyet, de én ilyenkor rászólok és már csöndben is van. amikor megyünk le sétálni meg se nyikkan, legyen az akár éjjel akár nappal, eléggé szégyelném magamat ha ilyen hangos kutyám lenne. az hogy valamiért két percig ugasson az meg egyenesen kizárt és nem a szomszédokért hanem miattam is. jelenleg 5 hónapos tehát ahogy azt már a lepontozott (bár nem tudom miért) giniras is írta egy kutyát tökéletesen meg lehet tanítani arra hogy ne hangoskodjon. érdekesnek tartom a kérdező és a hozzá hasonlóan vélekedő gazdikat misszerint a kutya okkal ugat, tehát normális ha pl. 2 percig folyamatosan ugat. hát akkor leírnám hogy a kutya első sorban a testbeszéd alapján működik tehát nem olyan szinten verbális lény mint mi aki nem tud meglenni ugatás nélkül. nem beszélve arról hogy lényegében kettő oka van az egyik a a gazdi és a kutya kapcsolatában keresendő, ilyen amikor a kutya karja eldönteni ki az ellenség és pl. azért ugat, vagy nem hiszi el a kutya hogy a gazdi meg tudja védeni magát és addig ugat amíg a gazdi éppségben vissza nem ér. tehát a kutya által vélt veszély helyzetekkor. ilyenkor normális ha a kutya elvakkantja magát (ami még nyilván senkinek sem zavaró) viszont az már egyáltalán nem normális ha a gazdi kérésére a kutya ezt nem hagyja abba.

a másik a játék hevében való ugatás ami szintén nem létfontosságú a kutyának mert tökéletesen játékra tud hívni az eb a puszta testbeszédével is, ilyen amikor a mellső lábain fekszik de a popója az égnek mered. tehát ez nem más mint nevelés kérdése. a kutya megtanulja hogy nem kell használnia a hangját ami számára sem létfonosságú hiszen két kutya sem hangosan ugatva közelít egymáshoz normális esetben.

van természetesen még az az eset amikor a kutyával nemigen törődnek, nem tudja lemozogni a fölös energiáit ilyenkor ugat idegbajos, szüntelen módjára az eb. lehet lepontozni de véleményem szerint ez, hogy mások a kutya hangjára panaszkodnak a gazdát és nem a szerencsétlen kutyát minősíti.

a másik oldalt elnézve pedig egy csecsemőnél valóban normális az ha sír. tény hogy én sem kedvelem a gyereksírást, vagy hangoskodást mint ahogyan azt sem kultiválnom ha egy kutya idegbajos módjára rázendít. ugyanakkor tisztában vagyok azzal hogy egy csecsemővel még nem lehet megértetni azt hogy halkabban legyen. ha már "nagyobb" értelmes gyerekekről beszélünk akkor ott szintén ugyanaz a helyzet mint ahogy a kutyáknál, illő volna megértetni a gyermekkel hogy nem csak mi létezünk a háztömbben. és mint ahogyan azt leírtam már a kutyánál is, egy értelmes de ordítozó gyermeknél is egyedül a szülő okolható illetve a szülő minősíthető.

véleményem szerint a gyik-on panaszkodás helyett én felajánlanám a szomszédomnak hogy megtanítom a kutyámat a csendre viszont ő is tanítsa meg a gyermekét ugyanerre (ha nem csecsemőkről van szó). sőt továbbmegyek. én megtanítanám továbbá arra is a kutyát hogy jelzésemre ugasson torka szakadtából (nem a lakásban hanem valahol a szabadban) és ha a gyerekei hangoskodnak akkor ugattatnám én is a kutyámat. vagy pont akkor zendítenék rá mindig amikor ők pont abbahagyják aztán talán már csak veszik a lapot és ők is elhalgatnak. bár véleményem szerint normális felnőtt ember tisztában van azzal hogy ahogyan a kérdező kutyájának hangoskodása zavaró tud lenni úgy az ő gyermeke is így talán elkezdi megnevelni a gyermeket a csendesebb életmódra cserébe hogy a kutya sem ugat. nem panaszkodni kell hanem tenni valamit.

Egy szó, mint száz, szerintem fogjunk össze. :D

Szerelkezzünk fel nagy ragtapaszokkal, és minden ordító gyerekre és a vele kiabáló szülőre is tegyünk egyet-egyet! :D

Viccet félretéve, ezerszer elgondolkodtam már ezen: vajon én voltam ennyire jól nevelt gyerek, vagy a mai kölkök szabadultak el ennyire...? Mivel anyum oviban dolgozik, rájöttem, hogy mindkettő. :D

A mai gyerekek semmire nincsenek nevelve!! Kíváncsi leszek mi lesz belőlük felnőttként...

Konkrétan szegény édesanyáméknak kell arra is megtanítani a gyerekeket, hogy csöszmeg ha már telisz@rtad a wc-t, akkor legalább töröld ki a popódat... Még a kutyám is kitörli ha kakás marad a feneke, mert olyankor húzza a fenekét a főben és lejön!

Laktunk társasházban Pesten.3 műszakban dolgoztunk.Volt a házban egy csomó 3-5 év körüli gyerek.Kedves anyukák lusták voltak felemelni a seggüket a tévé vagy a számítógép előtt,és törődni velük.

A kölkek jó időben reggel 9 és este 20 óra között a kicsi közös udvaron vinnyogtak,ordítottak,sikítottak.Olyan hangokat adtak ki sokszor,mint a disznó,mikor ölik.

És ezt kötelesek voltunk egész nap tűrni.Pihenni nem lehetett.Az egyik a közös képviselő,a másik meg a gondnokék kölyke volt,a többi sima lakóké.Nyáron az udvarra kitettek nekik egy felfújhatós medencét,abban őrjöngtek egész nap.

Miért lennénk ezt kötelesek eltűrni?

Mikor szóvá tettük,a kedves szülők meg voltak sértődve.

Ehhez képest a kutyám soha semmi zajt nem csinált.

Ezek szerint értelmesebb a kölkeknél.

Egy 6 éves gyerek már iskolába megy.Ott is meg kell értenie,ha azt mondják,kuss van.

Ezt ugyanúgy otthon is fel tudná fogni,ha a szülei vennék a fáradságot és törődnének vele.

A sok szent tehén csak háborog,hogy a gyereknek mindent el kell nézni.Ez pedig nem igaz.

Ha más gyerekének joga van nap mint nap az üvöltésével zavarni a szomszédokat,akkor a házban élő kutyák miatt se pofázzon senki.

Életünkben először - és utoljára - levittük a társasház nekünk kiszabott kertrészébe a kutyákat, s kicsit játszottunk. Fényes nappal, szombaton. Nem mértem stopperrel, de kb öt perc leforgása alatt időnként vakkantott egyet a két kutya (tehát nem folyamatosan ugattak). Már üvöltött is le a szomszéd, hogy ne ugassanak a korcsok. De mondjuk sajnos a mi szomszédunk egy megkeseredett, kirokkantított, gyermektelen, kisebbségi házaspár... Szóval már azért is utálnak minket, mert létezünk.

Innentől azonban én simán el tudom képzelni, hogy valaki 2 perc folyamatos ugatásért szól.